2006. december 30., szombat

Elmondom miről fogok majd írni legközelebb :) - blog előtti blog

Meg kéne nézni mit írtam legutóbb, szeritnem zenét ajánlgattam és Boldog karácsonyt kívántam. Azóta az ünnepelgetés lecsengett, bár hátra még a szilveszter. Valamint voltam kicsit másfele is, egész pontosan Brno-ig vitt az utam,pontosabban egy DB (dájcse báhn) vonat 'csehszlovák' mozdonnyal. Jó hely Brno is, még egy város ahova még vissza kell majd menni, mert ez a délelőtt érkezés este hazajövetelnyi idő, főleg télen a korán sötétedéssel párosítva.. nem volt elég semmire, vagyis csak nlmi nyálcsorgatásra :) szinte Nyugaton éreztem magama,földrajzilag mondjuk biztosan, de ezt most inkább történelmileg értem.. mintha nem is egy ex. szovjet ideiglenes tartózkó lenne, mint mi is.. a városi közlekedésük szépen fejlődik, igaz a KGST piac remek Tátrái adják az alapot, hangozhat ez lekicsínylőnek is, de alapjában jó kis villamosok :) főleg a teljes felújítás/újraépítés után.. új hajtás, alacsonypadlós középrész, BUSE utastájékoztató.. stb, inkább nem megyek bele. Persze nem csak a közlekedés jó Brnoban, csak nekem az a kiindulási alap egy város besorolásában, vagyis főképp akkor ha csak ilyen rövidke ideig lehetek ott..

Ismet betekeintést nyerhettem egy város villamos üzemébe, ismét lehettek tapasztalataim apróságokól amikre mi nem vagyunk képesek, mások mégis és közel se minden pénzkérdés. A baj, hogy erre mindig rájövök ha eljutok egy új helyre, a különbság csak annyi, hogy az idei év (volt)az eddigi leg utazgatósabb évem... a következőre meg már kevesebb mint 48 órát kell csak várni. BUÉK, bár tervezek még jönni a nagy buékolás előtt. Jó éjt! jön vidijó is :) sétálóutcában emberek közt hajtó villamossal...
http://www.youtube.com/v/4n03u7iH6b0

Megjegyzés: az összes 2006-os bejegyzés korábbi freeblog.hu-s blogomról származik, ahonnan közel se hoztam át mindent és amit át is hoztam azt is kicsit finomítottan néha, mondhatni cenzúrázva. Mindezt 2007. nov. 15-én követtem el, lényegében végképp felszámolva ezzel azon régi blogom.

2006. december 18., hétfő

Az utolsó pillanatban... Szeged

Szombaton ismét voltam Szegeden, ha jól számolom a 2006-os évben immáron hatodik alkalommal. Pedig eredetileg Tatára akartam menni, hiszen tudod, ott laktam és már meg is volt beszélve, hogy megyek, vártak volna rám az állomáson. Egészen péntek estig azt hittem, hogy Tatára megyek, mikor is MSN-en egy kedves ismerősöm érdeklődött nem mennék-e vele Szegedre.. hát nem.. de végül mégis :)Amúgy kemény menet volt ez a Szeged... a hajnal 3:33-as 901-es éjszakaihoz indultam, ugyanis az első Szegedre tartó vonattal mentünk, ami 4-kor indul a Nyugatiból (a 10-ei MÁV menetrendváltás hozott egy-két újdonságot, peldául ezt a korai vonatot is). persze semmit nem aludtam.. én, képtelen vagyok 3-kor kelni, inkább álmatlanul megyek. Aztán negyed 8-től 20:42-ig 'szegedeltem', közben többször majdnem hazajöttem, majd némi tiszaparti séta rendbetett...a lényeg, hogy öszességében azért élveztem. Nem hiába szeretek Szegedre járni, ha az utazgatásból netán elegem lesz (ilyen-olyan okokból) akkor segít és erőt ad a város...Hazafelé persze az utolsó vonattal jöttünk 11 után megérkezve Zuglóba, de ekkor végre aludhattam a vonaton. Ez a vonaton alvás dolog amúgy jó, szeretek vonaton aludni :) csak minden megállásnál, legyen az állomás vagy csak egy jelző miatti megállás.. felébredek. Ezért se szeretek személyvonattal utazni, túl gyakran áll meg.

(eredetileg képek nem voltak a bejegyzésben és volt folytatás is, meglehetősen más.. de ez nem az, ez ez.. ni, ide is jó a szlogen)

2006. december 6., szerda

Mai izgalom.

Ma látszólag unalmas napom volt, egész délutánig. Épp indultam alternatív Indóház terjesztőmhöz a Hungária-Thököly kereszteződéshez, mikor... hát egészen a Hős utcáig sikerült eljutnom, igen ez a hozzám legközelebbi megálló. Egy villamos a megállóban, meg mögötte is egy (Stadion irányban) először ez szúrt szemet mikor jöttem ki a TTL mögül, mi a frászt keres az ott.. aztán kiértem. Mentők, tűzoltók, rendőrök, BKV-s zavarosok... mindez a Hős-Hungária kereszteződésben, ott ahol tavaly augusztus végén már volt "szerencsém" látni egy halott motorost... szóval ennyit az Indóházról.. villamos nem jár, Népliget irányban az autók se. Elő a fotó masinával, de sajnos már eléggé sötétedett (ez az egyetlen amit utálok a télben) végül haza rohantam az állványomért, majd vissza a terepre. Ja, csak a lényeget nem említettem, hogy mi is történt. Helyettem beszéljen egy mti-s közlemény.

"Felborult egy rabszállító autó a Hungária körúton a fővárosban 2006. december 6. 16:15

Öt ember megsérült, amikor rabszállító autó ütközött össze személygépkocsival a Hungária körút és Hős utca sarkán a fővárosban szerdán; a rabszállító felborult - közölte a BRFK sajtóügyeletese illetve a tűzoltóság. Súlyosan sérült a rabszállító autóban egy őr és egy rab, ugyanakkor könnyebben megsérült a rabszállító vezetője és a személygépkocsi két utasa - mondta Molnár Péter, a tűzoltóság szóvivője. A BKV fődiszpécserének tájékoztatása szerint késő délután mindkét irányban megindult a villamos közlekedés a Hungária körúton. Befejeződött a helyszínelés is, így a rendőrség feloldotta az útzárat a Kerepesi úton - közölte a BRFK sajtóügyeletese az MTI-vel."

Szóval rabszállító... bár a helyszínen tartozkodó tapasztalt szemtanúk elszökött rabokról is beszéltek, a híradások ilyesmiről nem számoltak be. Már nem először találkozom ilyesmivel. A szemtanú mindig mindent tud, de persze olyan ember már nicsn ott aki tényleg látta az esetet, a gárda cserélődik, szájról szájra terjed az "igazság"... aztán miután Indóház terjesztőmet, egy közlekedésbarát ismerősömet is riadóztattam, egyszer csak már ő is megérkezett.Aztán egyszer talpra került végre, Indóházam nem lett, mert kedves terjesztőm otthon felejtette mikor haza ment az állványáért... Hehh, szóval az még egy körömbe fog kerülni.

2006. október 23., hétfő

Zenebona...

Üdv! ki tudja miért de némi zenélgetős hangulatom lett, nopersze nem porosodó gitáromat fogom előkapni (blogon keresztül amúgy is nehéz lenne) hanem szállok a dallal :) vagy csak arról fogok dumálni miféle dolgokat hallgatok mostanság, már ha nem baj...Itt élünk az internet korában, mikor mi az internetes társadalom lettük a Time magazin szerint az év embere, még akkor is ha képzavarnak látszik, hogy egy többmilliós (százmilliós, stb..) réteg legyen ez év embere. Valamint itt élünk, ahol lényegében bármit meg lehet szerezni ezen a hálózaton keresztül, gondolok itt mondjuk a fájlcserélő programokra, jogilag nem nagyon tudtak belekötni az okosak, de rajta keresztül mégis be lehet szerezni otthon ülve rengeteg zenét, filmet stb. De váltsunk témát: az utóbbi időben mióta van netem elég sokféle zenét, albumot hallgattam már meg, sok pillanatok alatt törlődött, mások meg azóta is napi szinten a windows media player hatalmába kerülnek.
Következőnek mondjuk jöjjön Sting. Azt hiszem nem kell őt bemutatni senkinek. Lemeznek meg a Songs From The Labyrinth. Gugli magyar nyelvű találat 273, bár jelen esetben legalább van köztük kapásból nevesebb, pl az est.hu. Nem szokványos Sting album, nem az a rádióban éjjel-nappal játszható valami, nem. Ez az 1563-1626 között élt John Dowland dalaiból áll. Sting és az őt kísérő lantos, meg van amikor saját magát kíséri. Érdekes darab, ha valaki nyitottnak érzi a zenei ízlését valami új befogadására akkor mindenképp ajánlott. Vagy csak pár mécses a szobába, nyugalom és ez az album, lehet válogatni :) http://youtube.com/watch?v=jNzK28eCdc8 (időközben a videó beillesztését a tulaja megtiltotta így csak linkelni tudom)

Nézzük mi van még elől a különféle albumokkal töltött mappáimban:)Igen, igen. Beatles. Lehet róluk elmondani sokmindent, de ezek a gombafejek mégis elég sokszor szólnak nálam. Persze van aktualitásuk is. Nem túl rég jelent meg egy vállogatás lemez tőlük 'Love' címmel. Erről a lemezről viszont nem fogok áradozni... Szerintem gyenge dolog, néhol összemixelt számok.. kb ennyi. A számok jórésze pedig a Blue album (1967-1970) 28 száma közül került ki. Ha valaki Beatlest akar, akkor inkább tudom ajánlani az említett Blue albumot mint ezt az új vállogatás lemezt. Addig is Strawberry fields forever, de csak eredetiben ;)

Így hajnalban nem vagyok valami nagyon ötletdús, azt hiszem bemutaásra elegendő most ez a három album. Kettő mellé a margóra kis mosolygós fejecskét rajzolok, az új 'bitliszhez' meg egy kicsit mogorvábbat, de ott a régi, az a lényeg :)A végére hagyok némi karácsonyit :)szokás manapság emlegetni a csöpögős Last Christmas című számot, hogy mennyir eunalmas már. Magam is így tartom, kis keresgélés után én például egy igényes swing albumra leltem. A Glenn Miller Orchestra előadásában 20 karácsonyi dal. Nem csöpögősen, mai füllel hallgatva talán nem a megszokott módon.Mér ha azt veszem alapul, hogy a '40-es évek bigband zenéje manapság nem számít túl megszokottnak ;) A végére búcsúzásul egy kis karácsonyi ajándék, így kívánnék az Kellemes ünnepeket. Egy rendkívül mű, megrendezett amerikai vacakság, habár a két szereplő talán kárpótolhat mindket. Bing Crosby és Frank Sinatra (vagy ahogy saját maga nem szerette: Francis Albert Sianatra ) előadásában. Két nagy hang énekel nekünk, mindöszesen meg kell nyomni a Play gombot :)

na, de ezt a videót most nem sikerült meglelnem...

2006. október 12., csütörtök

Újabb hétvége a városon kívül

Úgy látszik a csütörtöki napjaim mindig érdekesen alakulnak. Ma Csepel felé vettem az utam. Kezdetnek megtettem első utam a 2008-as pályaszámú Combinóval. Szép, csendes meg ilyesmi, de egy kis titok a hozzá nem értőknek: ajánlom, hogy a 2-es vagy az 5-ös modulban utazz, ha azt akarod, hogy még nagyobb csend legyen. A Combi 6 modulból áll, az említett kettő a két fejmodul utáni rögtön, csendesnek meg azért csendesebb, mivel itt csak futó kerekek vannak (ebben a két modulban nincs hajtás). Mellesleg, ha valaki is Combinóval akar utazni, ajánlom, hogy legyen érvényes jegye, vagy bérlete (ez mondjuk amúgy sem elhanyagolható tanács..) ugyanis két-három ellenőr folyamatosan járja a masinát... visszatérve utamra... egészen a Borárosig mentem, majd életemben először végigutaztam a csepeli HÉV-vel, milyen fura, múlt héten ugyanezt a szentendreire írtam :) Csepelen egész meglepődtem, mikor beér a lakott területre teljesen villamos körülmények között jár. Na jó, ez nyugaton a különféle közlekedési rendszerekben nem olyan fura, de itt annak találtam...

Csepelre érkezvén a 38A/138-as buszt kezdtem keresni, de már a Hévről kiszúrtam. Egy okból különleges most a vonal: A VTtransmann cég dolgozik rajta (részben) mint alvállalkozó és ezen feladatát Pécsről vett használt Ikarusokkal teljesíti, nem is oly rég óta :) az igazi érdekesség egy Ikarus 284-es típusú busz, ez az Ik. 280-asnál alacsonyabb padlószinttel készült, nomeg elég kevés is készült... de sajnos ő nem volt vonalon, meghibásodása miatt épp' szerelik. Cserébe 'csak' Lakihegyen voltam el egy darabig (38A vég) majd 'CSEPEL, SZENT IMRE TÉR VÁ.'-nál... majd haza HÉV-vel... de mivel küldetésem(284 fotózás) nem teljesült, ezért jövő héten is lesz errefelé egy köröm.

A hétvégével annyi, hogy megint a Döbröntés bandával lesz valamifégle tali, asszem Neszmélyen:) szóval megint jól informált vagyok... holnap némi vonatozás vár majd rám, meg egy görbe hétvége, a tudatlanságom meg nem zavar :) most amúgy, az az egy bizonyos valaki (akivel voltak így nyár táján is történések) nem lesz ott, hogy ennek örülök e vagy sem azt még nem tudom, a baj, hogy kb enyit tudok összesen. Ő nem lesz, meg tudok két embert aki lesz... és a többi? na mindegy, erre a hétvégére még jó időt jósol a meteorológus banda és ez tetszik, bővebbet majd később tudok mondani.

Addig is Jó éjt/hétvégét/napot és mindent...

2006. október 9., hétfő

Hétvégi rövid...

Pénteki napommal kezdeném, bár tudom már hétfő van, de muszáj :) ne kallódjon el semmi érdekes. Történt ugyanis, hogy egy ismerős sráccal (aki nem is oly rég hajóra szervezett születésnapot, lásd lentebb) ráérős esténket orvosolandó egy kis esti programot találtunk ki, vagyis annyit, hogy fél 9-kor találkozunk a Moszkva téren, aztán majd kezdünk magunkkal valamit. El is indultam, igaz késve és még az őszi metrópótlással se kalkuláltam, pedig nem mintha nem tudtam volna róla... már majdnem a Keletinél voltam (nem dicsőség, a Stadiontól csak eggyel tovább jutnom...) mikor csörgött a telefonom. Apám volt az, a szolgálati kocsiban felejtette a lakáskulcsát. Okoskodás, egyeztetés, jön hozzám a Keletihez. Időközben a Moszkva tér is módosult. Westend lett belőle 9 órára. Jött apám, végül elvitt a Westendig ahol mozizás lett a program. Az új Asterix filmet (Asterix és a vikingek) néztük meg. Két komoly ember :) Majd a Nyugati téri aluljáróban lévő Budapest műholdtérképen sétálgattunk, keresgéltünk rajta helyeket. JA!! még ez előtt a Nyugatin keresztül sétáltunk át ki a villamosmegálló felé és mit látok a 'csodás' peronzár kordon mögött? A 20-as Nohabot!! (M61-020) a Gyertyafény expressel, de ezt csak vasárnap tudtam meg, mármint, hogy egyáltalán mi a fenéért volt ott. Hazaérve került is fel a Nohab topikba...

2006.10.7. Lement a politikai felhajtás, ismét járnak Combinók! :)

Reggel időben kelés, leblattyogás a ház elé, ahol egy VW Transporter állt, benne apám, kersztanyám, ilyesmi :) aztán indulás az Árpád híd felé, ahol pár ismerőst még felszedtünk, meg még egy autó csatlakozott. Az útirány Garáb, Nógrád megye, Magyarország :) A Falusi Vendégfogadóban (Petőfi út, 22) volt a szállásunk... 17-en voltunk. Aztán indultunk Hollókőre, először fel a várba, majd le az Ófaluba. Világörökség és társai. Hollókő után Szécsényben tettünk egy kört, majd vissza Garábra. Csoportosan meglátogattuk a falu azt hiszem egyetlen nevezetességét, a forrást (ahol már délután is voltam) aztán vacsiztunk. Vadpörkölt.. nyam-nyam :) Majd idővel alvás... nem nagyon bírtam a kiképzést, hiába..

2006.10.8. Schumacher elveszti a világbajnoki esélyeit...

Reggel a Forma-1-ről lemaradtam, de jobb is, hogy nem láttam ami történt... amióta az eszemet tudom M. Schumacher drukker vagyok, erre 2001 óta először vagy újra (..) motorhibával kénytelen feladni a versenyt az első helyről, pedig ha ez megvan akkor igen jó eséllyel nála a világbajnoki cím és így mehet nyugdíjba. De nem...

A napom amúgy egy kicsit nyugtalan alvás után egy nagyon finom gombás rántottával indult, majd elindultunk, de engem a 11:04-es pásztói vonathoz vittek ki, ugyanis programom miatt nekem Pestre kellett érkeznem. Eredetileg azt hittem, hogy 3-ra, de kiderült, hogy csak 5-re. Mindegy, így is úgy is el kellett volna jönnöm hamarabb tőlük, max nem Pásztóról, hanem messzebbről, Salgótarjánból vonatoztam volna haza. A vonatnak nyáron szokássá vált módon, a kerékpárszállító részét választottam, nyugisan, egyedül egy kopott kocsiban, szép nógrádi tájakon. Jó kis út volt. Hatvanban átszállás, majd megérkezés a 'csodás' Bp-re... valahogy soha nem lelkesedem a Pestre érkezésekért, de ezt talán már írtam is. Ötre, pontosabban a lassú metrópótló és az orrom előtt elszaladó 56-os villamos miatt, öt utánra érkeztem dolgomra, fél kilenckor indulhattam haza...

Aztán volt egy mai napom, egy hétfő... de igazából említést sem érdemel.

2006. október 5., csütörtök

Szentendrén jártam...

Kezdetnek letudtam a dolgaim, csütörtökön amúgy is hamar végzek, de most még hamarabb szabadultam. Már napközben elkezdett motoszkálni valami a fejemben. Történ ugyanis, hogy 3200-at, az első UV típusú villamosunkat kedden Angyalföldről MÁV és HÉV sínek, valamint két Muki és egy HÉV-es Bobó segítségével átvonszolták Szentendrére a BKV Zrt Tömegözlekedési múzeumába... Szóval szeretett 3200-ánk második napja porosodik múzeumban és bennem meg egyre erősödött a gondolat, hogy meg kéne őt látogatni új lakhelyén.

Így is tettem, már 11:40 tájt indultam, a 18-as tartózkodójánál egy ismerős alakra lettem figyelmes, mégpedig BKV fődiszpécserünkre, SzFerire, mikor legutóbb 3200-án utaztam (ápr.1) akkor ő vezette... most őt látom és épp' 3200-hoz igyekszem, szóval a hangulatom meglett :)

A Batyiról 12:10-kor indult a HÉV-em Szentendrére, ez volt az első alkalom, hogy végigutaztam a vonalon, egyben ez az első HÉV vonal amit végigutaztam, hiába, nem az én műfajom. Még 1 óra se volt mikor megérkeztem 'A' múzeumba. Kedves emberek fogadtak ott, a jegypénztáros nénik és a teremőr bácsi. Mókásan hangzik, de így igaz. Sajnos eléggé pangó hely ez a múzeum, pedig egy elég becsületes gyűjteményük van, igaz mondhatnám a hibáját is a dolognak. Aztán megérkeztem a csarnokba, hajdani HÉV kocsiszín, most oldtimer villamosok hona, na jó, néhány HÉV-es ereklyével megspékelve. És ott, és ott, és ott van 3200.

Fotózgattam, körbejártam őt is, meg a többi kiállított járgányt is, de főleg őt, 3200-át... hiszen mégis csak ő az új. Sajnos fotózás szempontjából nem a legjobb helyen van, tolhatták volna beljebb a csarnokban, de gondolom a jövőbei mozgatásokig így az egyszerűbb a tárolása. Szóval telt-múlt az idő, lassan már mesében éreztem magam:) Hátra sétáltam a buszos részhez is, majd onnan visszafelé két, hallhatóan angolul beszélő egyed közeledett felém. Én ismét 3200-t tartottam szemmel. Majd ők is megérkeztek,úgy látszik a buszok nem nagyon érdekelték őket. Házaspár kinézetűk volt, a pasi épp az UV típusról mondott pár szót a nőnek. Nem bírtam ki, hogy ne kotyogjak közbe:)

Elsőre csak annyit mondtam nekik, hogy csak most érkezett, két napja van itt. Gondoltam nem tudják és azt hiszik ősrégi kiállítási darab. Bejött a dolog, nem tudták és ezzel a kis közbeszólásommal beszélgetésfolyamot indítottam útjára. Kiderült Newcastlei lakosok, valamint közlekedésbarátok szintén.. sajnos kissé akcentusos és nagyon angol angolja volt az angol fazonnak, ezért csomó dolgból csak kisebb részeket értettem, valljuk be, az egy hete dicsőitett BBC-s Hungarian evening bemondói érthetőbb angolt beszéltek. De így is megértettem sok dolgot, pl a Körszállóban laknak :) nomeg már bejárták pl a 3,19,47,49-es villamost,MillFAV-oztak (Földalatti) utaztak jó kis szovjet Ziu trolival a 74-esen, voltak Fogaskerekűzni és a Széchenyi-hegyi gyermekvasúttal is utaztak. Viccelődött is a pasi, hogy olyan mint egy óvoda, kis gyerekekkel, csak itt ezek a gyerekek szalutálnak a vonatnak, nomeg ők kezelik a vonatforgalom ellátásához szükséges berendezéseket... bezséltünk tömegközlekedési kérdésekről, mutogatott a digitális fényképezőjén fényképeket innen-onnan... angol kisvasúttól német nagyvasútig. És folytathatnám még a felsorolást egy darabig, ígérem nem teszem. A lényeg, hogy egész sokat dumáltunk. Majd búcsúztam tőlük, indultam kifelé...

És most azt hiszed ennyi a történet? na akkor még nem ismersz :)Szóval mennék már kifelé, felspejzlok BKV-s újságból, mikor az egyik teremőr/jegypénztáros nő elindul a kis főhadiszállásukól, valami olyasmi szöveggel, hogy megnézem mi a helyzet. Na jó, nem így mondta, de a lényeg ez volt. Menne a csarnok felé, de először bennem akad meg, már megint elkotyogom magam. Megvannak, most beszélgettem velük. Angolok, Newcastleből. Mivel csak ez a páros volt rajtam kívül a múzeumben mint látogató (sajnos nem egy ismert hely (mint már írtam is egyszer), pedig ott van a HÉV végállomása mellett..) szóval a nő munkája semmissé vállt, ha megvannak akkor be se megy :) na jó, igazából azért nem ment be mert elkezdtünk beszélgetni, hiába, ez egy ilyen nap :) Kiedült, hogy már a múzeum nyitása óta ott dolgozik és hát panaszkodott egy sort a mostani főnökről. Azt mondja az elmúlt 15-16 éveben a mostani a harmadik főfazon, de ő nagyon különbözik az eddigiektől. Míg ez előzőek védték, óvták, óvni szerették volna a kiállított csodákat ez a mosatni tesz rájuk magasról... én nem tudom ki ez, de az elmondások alapján nem szerettem meg, az biztos. Vele is beszélgettem egy darabig, de már lassan tényleg indulnom kellett, el akartam érni a 15:36-os HÉV-et, hogy lehetőleg úgy fél öt tájékára már megérkezzek haza. Szóval szép lassan búcsúzóra fogtam a beszélgetést, kissé fájó szívvel, de tényleg nem ártott már elindulnom, például az ebéd már kezdett igencsak esedékessé vállni :)

Így jöttem el Szentendréről, mosolygósan, vidáman. Egész hazautamon volt min pörögnie az agyamnak. Láss csodát, egy kósza, kimegyek és megnézem 3200-t ötletből egyilyen kellmes délutánt szereztem magamnak, volt vagy kétésfél óra amit ott töltöttem a múzeumban és Szentendrén is csak pár perccel többet, de mégis annyi minden történt, hogy még így a lényeget leírni is sok:)

2006. szeptember 28., csütörtök

Hungarian evening on BBC 3

Üdv T. Naplóm! Sokáig azt hittem, hogy ma semmit nem fogok írni, de végül máshogy alakult a helyzet.

Történt ugyanis, hogy épp az eheti egyik angol feladatom ügyében voltam tanácstalan... a lényege, hogy a csoportból a hét folyamán mindenki olvas, hallgat, néz valamit angolul, majd péneten beszámol mindenki pár percben az élményéről. Holnap péntek és még semmire se jutottam. A legegyszerűbb megoldának a BBC honlapja tűnt... de nem volt nagy kedvem nekiállni kimazsolázni a szövegeket... 4 éve ilyenkor voltam angliában két hetet. Ebből 10 napot dél-nyugaton, Devon megyében, Barnstaple városában töltöttünk, vagyis az én családom ahova el lettem szállásolva, Ilfracomb nevű városkában lakott, tehát én is... osztálytársakkal voltunk ott, egy pécsi csoporthoz hozzácsapódva, délelőtt óráink voltak Barnstaple-ban. Páran voltunk még Ilfracombban, onnan kocsival lettünk szállítva minden nap oda-vissza, szinte mindig Roy által, aki a nyelviskola vezetője volt. Ő a kocsijában vagy a BBC2-es rádiót hallgatta, ami az aktuális slágereket játssza (ekkor volt nagy sláger a Tide is high Atomic Kitten féle verziója. Idézet a wikipedia ezen számra vonatkozó részéből: " "The Tide Is High" was covered again by Atomic Kitten and once again reached number one in the UK in September 2002." igen, én pont ekkor voltam kinn :P) valamint a kocsiban a BBC3-at is szoktuk hallgatni, ami főleg klasszikus zenét játszik, hasonlatos a mi Bartók Rádiónkhoz...

Tehát, gondoltam egy két órával ezelőtt, hogy na, ha már nekem ilyen emlékeim vannak, akkor próbálkozzunk meg a BBC rádióval, ha már a BBC főoldalán vagyok. Na, akkor hallgassuk a 3-as adót. Betölt és elkezdem figyelni a szöveget... Budapest, Hungary, '56, revolution, communism... stb. Hát majdnem ledőltem a székemről. Akarok egy kicsit nosztalgiázni és hallgatni az angol rádiót, erre meg... magyar est van a BBC 3-on :)És beszélnek mindenről... kultúráról, történelemről, zenéről, nyelvről, sportról, tudományról és vissza-vissza térően '56-ról. Nem is állok neki sorolni minden apróságot ami nagyon tetszett benne és tetszik most is, mert miközben ezt írom az adás még mindig tart és rólunk szól. És már a BBC-sek is valamelyest ki tudják mondani, hogy "van valami elvámolnivalója?"... Észbontó, hogy nekem mekkora szerencsém van, vagy mondjam azt, hogy nem hiszek a szerencsében és véletlenek nincsenek. Ha akarod akkor mondom :) de ez akkor is hihetetlen, valaki mondja meg mivel érdemeltem ezt ki, ha ez nincs akkor talán még azt is elfelejtem, hogy négy éve ott voltam angliában és milyen szép napokat töltöttem ott el...

Engedtessék meg nekem, hogy ezen jegyzetem végére beillesszem a BBC3 logóját, köszönet képpen ezért a kellemes két óráért ami még tart és folytatódik... Örülök :)(Ez egyébként nem ugyanaz a logó amit jó egy éve bejegyzésem végére beszúrhattam, időközben megújult a BBC rádiók képivilága.. hasonlóan a Magyar rádióhoz.. vagy is inkább az MR 1-2-3 akar hasonlítani a BBC 1-2-3-4-5-höz, vizuálisan mindenképp')



2006. szeptember 27., szerda

Kórusmű négy és hat hengerre

Tizenkilencedikei írásom óta... hát, hétközben nem történt semmi különös... a szárszói sérüléseim szépen gyógyulgattak, most már egyáltalán nem fáj a lábam, bár a seb még megvan :P Na, jó... kerüljünk szalonképesebb témára... Tehát pénteken töltötte 18. életévét az egyik ismerősős... barátjanak, akivel én is elég jóban vagyok volt egy nagy ötlete, hogy hol is kéne megünnepelni, e nevesnek mondott születésnapot (bár lehet, hogy csak én vagyok ünnepellenes) Szóval, este hétre gyülekezett a banda a Vígadónál, a meglepetés egy hajókázás volt a Dunán, meg persze, hogy ott vagyunk mi is. Aztán megérkeztek ők is, le a kalappal Bandi előtt, hogy vagy két órán át kavillóztak, figyelemelterelés címszóval, majd egyszer csak felvezette egy hajóra :P :D :) Szóval egy két órát hajókáztunk, Vigadó, majdnem Északi vasúti híd, majdnem Lágymányosi híd, Vigadó útvonalon :) Majd szép kényelmesen haza. Viszonylag normális időben indulás aludni... másnap, szombaton ugyanis nevezetes esemény következett...

Másnap, szombat: Veterán Ikarus Autóbuszok Találkozója, Tata, 2006. szeptember 23.

A tervekkel ellentétben nem volt útitársam, úgyhogy nagy nyugalommal kezdtem neki a már régebben említett Columbó könyvnek. Persze normális ülőhelyem nem volt, tehát az egyik ajtó előtti térben gugolva, ülve olvasgattam, mások meg képesek ilyenkor végig állni, ahelyett, hogy kényelembe helyeznék magukat :) Tatán rendkívül jó fogadtatásban részesültek azok akik a találkozóra mentek. Egy Ikarus 55-ös fogatda őket, de nekem erre nem sikerült felférnem... sebaj, hát jön másik. Jött is, a Kapos Volán 55-öse. Faros-1 :)Vele tettünk egy nagy tiszteletkört Tatán, így volt szerencsém egy veterán Ikarussal két tisztelentkört megtenni a buszvégen, sőt, még volt lakhelyemet, a Kosztolányi D. 1-et is láthattam róla... nem is baj, hiszen a nap folyamán nem is nagyon mászkáltam ezen kívül a városban.

Még az állomás előtt, mikor az első állomástranszfer busz elment, sikerült ráismernem egy miskolci ismerősre, vagy mondjam azt, hogy közlekedésbarátra? vele még jún. 27-én talákoztam először, véletlenül futottunk össze, majd legközelebb júl. 1-én futottunk össze Szegeden, a 4-es vonal típuscseréjekor. Majd most, Tatán, ahova pár miskolcival érkezett. Szóval jó dolog ez a közlekedésbaráti dolog :) ennyi embert mint az elmúlt, időszakban (március óta) már nagyon régen sikerült megismernem :)

Azután megérkeztük a Tófarokba, ahol a már vártak minket a szebbnél szebb buszok. Ikarus 30-tól 211-ig több típus is, a legfiatalabb talán 1973-as volt, a 211-es. A volán társaságok közül a Vértes, Hajdú, Nógrád Volán képvisletette magát, valamint a Miskolci Városi Közlekedési ZRT (MVK Zrt) a többi busz magántulajdonban van. A legmókásabb viszont egy Ik. 630-as és a hozzá tartozó AMG pótkocsi volt.Mint az a képen is látható, ő elég szakadt állapotban került ide, de ennek ellenére motorikusan jó volt. Vázrabontása és teljes felújítása még csak most fog elkezdődni... talán két-három év múlva már ragyogó szép állapotban lesz. Hiszen tudjuk, hogy a megjelent buszok közül többen is roncsként kezdték pár éve, most meg mindenki őket csodálja.

Aztán egy Ikarus 66-ossal indultam a kecskédi reptér felé, különítményünk tagja volt még két 55-ös is. A 66-os amelyikkel utaztam, anno NDK exportra készült és a Moszkva-Berlin távot járta rendszeresen. Kecskéden fotózgattunk, közben meg jött egy Li-2-es ami ugyebár szintén veterán...Innen visszamentünk Tatára, a bőség zavarában ekkor egy 55-össel mentem. De utaztam a nap folyamán szinte mindegyik kiállított busszal. Nomeg fotózgattam... ha meg semmit nem csináltam, akkor csak ültem a fűben és hallgattam a szépen járó 4 és 6 hengeres Rába gyártmányú csodákat... Kórusmű négy és hat hengerre. A bőség zavara, rendesen elkényeztetett minket a szervezőség, ez volt az ország eddigi legnagyobb ilyen eseménye.

Visszaúton pár miskolcival voltam egy kocsiban és fülkében, de a fülkében ment a fűtés, úgyhogy inkább a folyosón álltam... majd hazakerültem és a csodás műremekeket miket napközben testközelből csodáltam, most már csak fényképeimen nézegettem...

A vasánapom nagy nyugalomban telt... hétfőm, keddem is, a tegnapi nap volt időm egy kör fogaskerekűzésre is, ha már 3 évig nem használtam ki egyszer se, hogy a ott vagyok a végállomása mögött..

Most meg ezt írom, aztán majd talán jövök a közeljövőben megint.. Üdv: Közeg

2006. szeptember 19., kedd

Frászt forradalom

Sokminden történt most este... Sajnos egy max pár szász társaság miatt az egész este olyan lett amilyen.. Ahogy ők mondják forradalom, de ez közel sem az... mert azon emberek jórésze akik az esti felfordulást okozták politikai meggyőződés nélkül, pusztán a hecc és a rendbontás kedvéért volt ott... íme, ahogy az AFP (a francia hírügynökség számolt be a tüntetőkről: "főként militáns nacionalistákból és a futballmérkőzésekről ismert garázdákból" állt a tömeg.. Ostrom volt, egy felkészületlen rendőrséggel... a 'forradalomű' élén jópár szélsőjobboldali személyiség található... igazából nem akarok részletezni... elég hihetetlen este volt, fél 3-ig nem tudtam eljönni a tv elől, akkor is csak azért jöttem el, mert pár óra múlva suliban kellett lennem, ha nyáron lett volna ez, nem kérdés, hogy végignézem...

Tegnap amúgy történt más rossz is... például 12:40-kor az Öreglány (GEX-274)(megj: a Vértes Volán Ikarus 55-ös busza) szíve megállt. "2 koppanás és olajos füstszag kíséretében menet közben leállt és megszorult. Víz és olaj hiánytalanul megvan/megvolt. Újraélesztésre Tatabányára vontatva az AEU-933-mal." idézet egy fórumból... tehát most reménykedem, hogy szombatig meggyógyul... érdekes, hogy délután az egyik fotós topikban volt kép egy Ik. 55-ösről, ekkor még nem tudtam, hogy mi történt a Vértes 55-ösével, de valami furcsa érzésem már ekkor is volt az a másik 55-öst látván... aztán este olvasom, hogy mi is történ GEX-274-el... megérzés egy képről..

Időközben olyan izgalmas dolog is történt velem (mióta írom ezt a bejegyzést) hogy lementem a Pennybe és elhoztam az utolsó normális kenyeret :) Szóval extraizgalom :)

Üdv: ExTatai

2006. szeptember 18., hétfő

Egy hétre eltűntem :)

Épp egy hete jártam itt utoljára. (Megj. 2007nov: közben egy bejegyzést mivel semmi érdekest nem közölt kihagytam) Azóta történt nem is egy dolog :)Elsőnek a hétvégém emelném ki. Balatonszárszón jártam. Péntek estétől vasárnap reggelig... most még mindig annak a kiheverésén fáradozok:) Történt ugyanis, hogy vannak ugyibár páran a 'döbröntei' bandából akik egy kis bulira gyűltek ott össze éés valahogy úgy éreztem nem maradhatok ki belőle, ezért én is ott voltam. Két éjszaka vígadalom :) Egyetlen nagy bajom azonban akadt. Túl kicsi fekhelyem volt és bizony a 180akárhány centimnek az bőven nem felelt meg... valaki részesítsen már léccives gyorsan egy hát&nyak masszázsban, iszonyatosan beállt ugyanis... jaa, de óvatosan tessék csinálni, mert van egy kis sérülés a lábamon és a mellkasomon meg itt-ott... táncolj a tűzön át, túl vagyok a tűzkeresztségen, de nem részletezem, igazából nem is nagyon tudom :)

Nem is tudom mit írjak még erről a hétvégéről. Legyen elég, hogy jó volt, egy nagyon jó társasággal. Haza elég korán indultam másodmagammal, ekkor láttuk először a Balatont a hétvégén :) a korai indulásnak hála, még a takarításról is sikerült lemaradni, pedig nem ezzel a szándékkal léptünk :) Hazaérkezvén aztán némi netezgetés után az msn állapotom gyorsan ALSZIK-ra változott és egész koraestig így is maradt... majd este, fél egykor végleg ágyba kerültem, de ekkor nagyon beindult az agyműködésem... gondolatok cikáztak öööössze-vissza... tényleg fáradt voltam, de nem hagytak aludni... ez így ment egy órán át, majd végre sikerült elaludnom.

Múlt héten kedden voltam a kispesti rokonságnál. Ezen a napon (12-e) lett ugyanis egy éves az egyik és egyben legkisebbik unokatesóm. Meg mert amúgy is rég jártam náluk, talán még a nyár elején. Jártam én csütörtökön is arra, de akkor csak a Tóth Árpád utcáig jutottam, tudod, ahol pénteken megszűnt a villamoshurok... itt azonban a csendes fotózás hamarosan röhögésbe fulladt. Nem sokkal utánam ugyanis megérkezett két ismerős. Nem ugyanazzal a villamossal, egymás utánival, de akkor is... még ha megbeszéltük volna, hogy találkozunk akkor se lettek volna ilyen pontosak (vagy csak én késtem volna? :P) Hülyülés lett, fotózás nélkül (szinte), de nem baj, egy kellemes emlék marad a hurokról...

Az utolsó napon nem tudtam kinn lenni, lévén én ugyebár Szárszóra mentem akkor. Kicsit, vagy talán jobban is sajnálom. Sok jó ember egy kis hurokban is élfér és bezony tudom, hogy sok jó ember volt kinn ezen az eseményen. Mindenesetre megint közlekedéstörténelmet írtak, igaz kicsi, jelentékenynek tűnő dologgal, de egy hangulat megint elveszett...

Amúgy néha megbambulom, hogy kik nézelődnek ide a blogomra... elég vacak, mert a saját oldalam megnézését is úgy veszi a rendszer mintha külső ember ment volna rá... általában nem sokan kerülnek ide (megjegyzem ez nem baj :P)

Addig is (meddig is?) csendben figyeljük, hogy alakul az őszödi "kiszivárgott" felvétel sorsa... részemről mondjuk tényleg nem tartom épp szép játszmának a hazudtunk c. dumát, de ezt eddig is lehetett tudni, ezen kívül azonban mond az ember nem egy olyan dolgot amit igen is komolyan kéne venni... már vagy 3-4-5-ször végighallgattam azt a 25 perces beszédet, ellenvetést csak olyantól fogadok el aki szintén végighallgatta és nem csak a kiragadott részről tud beszélni Hírtv stílusban...

Ajvé, már megint politika... "nem kell, sőt, nem szabad..."

2006. szeptember 10., vasárnap

Vasárnapi csakúgy

Üdv Néked T. Napló! Habár sokminden nem történ velem, azért azt a keveset gyorsan angoltanulás és olvasgatás előtt még megosztom veled (jajj, időközben leültem Heti Hetest nézni és enni..)Kezdjünk bele:

Mai napomon ismét kicsit nyári érzésem volt, este sokáig fenntvoltam, de csak azért mert szombaton szinte egész nap aludtam, aztán ma "este" meg aludtam vagy négy és fél órát, kilencig.Tiszta nyári fíling, hiába, ennyi idő alatt még nem tudtam teljesen visszaállni "normálisba". Aztán némi hajápolás (megmostam a hajam) után lassan elindultam Budára. Ebéd, majd teljesen tudatlanul elindultunk a Lurdy házba, hogy majd megnézünk talán vmit a moziban. Csakhogy nem tudtuk mit adnak... és végül inkább nem is néztünk meg semmit. Ha már ott voltunk (anyám, barátja, fia, én) akkor bementünk az Alexandra könyváruházba. Elsőként Móricz Árvácska c. "műve" várja, hogy elolvassam, de mivel itthon nincs meg, a megvétel lett a sorsa.

(Heti Hetes második rész)

De, ha az ember ott van a könyvesboltban, szinte biztos, hogy valami érdekeset még észre vesz. Így landolt a kosárban Moldova György: Éjféli napsütés szatírákkal és karcolatokkal teli kötete és William Harrington: Columbo- A gyilkos tévésztár c. könyve. Ezzel a Columbóval kapcsolatban viszont vannak félelmeim, még soha nem láttam Columbót könyv formában, film sorozatban persze mindig is szerettem... de így még kíváncsi vagyok milyen az mikor a hadnagy nyomoz :) Szóval Columbo hadnagy, Moldova és Móricz... majd visszaérkezvén Budára jégkrémvétel, majd persze annak elfogyasztása... majd beszélgetés kerekedett. A téma a BKV-val indult, persze, mondhatni mi más is lett volna a téma. Nem árt néha tájékoztatni az embereket, hogy mi is a helyzet Combino, 4-es metró és összbkv ügyekben. Hamár több embernek nem tudok érvelgetni, legalább a családban próbáljak munkálkodni.

Ahogy telt az idő a téma is rendesen megváltozott. A háborús bűnösök felelősségénél és a terorizmus fő okainál álltunk meg... tényleg elrepült az idő. Indultam is lassan hazafelé. 86-os busszal a Kosztolányi Dezsőig (jajj, a régi szép idők.. Tata, Kosztolányi Dezső utca 1/1... január óta nem jártam ott ahol több mint 14 évem telt el...) szóval 86-os busz, egy Volvo, nevesítve FKU-911 azaz Flóra. Majd egy piros 173-assal a Hungáriáig, majd 1-es vill és megérkezés haza... Itthon kellemes meglepetésben lett része mikor az index egyik fórumát olvasgattam.Veterán Ikarusz találkozó TATÁN :) na, megjött ám a jókedvem. Egyértelmű, hogy 23-án Tatára visz az utam. Január vége óta először... ez a tény valljuk be nem vet túl jó fényt rám... elhanyagoltam Tatát, nem voltam Víz Zene Virág fesztiválon, helyette Sárospatakra lettem "száműzve" pár napra... aztán meg győzött a kaotikus majdvalamikor találkozunk fajta szervezés az ottani ismerősökkel, volt osztálytársakkal. Pontosabban azzal a kettővel. Azzal a kettővel akik az eredeti tervek szerint most hétvégén jöttek volna hozzám Pestre... jövőhét meg kilőve mert Szántódon leszek, gitártáborosokkal buli :) (elvileg..) aztán meg 23. Tata, s ha már ott vagyok akadhat pár perc a régi cimborákra is. Vagy nem tudom, valahogy majd alakul. Addig is a Vízbül vesszük ki a zoxigént... Közeg 2006.09.10.

Holnap lesz 5 éve a WTC elleni terrortámadás... 2001.szeptember.11. (Kísérteties, pont a 911-es Volvóval utaztam...

Krakkó befejező rész

A 4. nap: Reggeli, majd indulás Wieliczkába, a Világörökség részét képző sóbányába. Itt aztán indultunk le a göld alá (Gyere le velem, le gyere a föld alá, veled utazik a Zazie a metrón :) Emil.Rulez!) először nyomás az első szintig, úgy 64 méterig... lépcső, forduló, lépcső, foduló... az ember szinte(vagy nem csak) elszédül mire ott vagy lent.. minden sóból, mily meglepő egy sóbányában... a legenda a sóbánya keletkezését Kingához, IV. Béla királyunk lányához köti, ezt minden túristának elmondják (itt már angol nyelvű idegenvezetésünk volt). A bánya történelme kerül szemünk elé, gépek amikkel hajdan a sótömböket mozgatták... szivattyúk. Barlangok iszonyatos mélységekbe, minden emberi kéz alkotta, sokszáz éves történettel. Egy-egy barlang vagy 20-30 vagy ki tudja hány év munkája. Sokszor kis tavacskák is vannak ezen barlangokban... a legszebb barlang természetesen(?) vallási jelentőségű, és Kinga nevét viseli, oltárral és megannyi szoborral, képpel a falon, köztők pl. Da Vinci Útolsó vacsorájának térhatású (12cm mély) verziója. Persze ott van II. János Pál pápa szobra is (szintén sóból).Másfél órányi séta a föld alatt. Végül -135 méterig jutunk, 801 lépcsőfok megtétele után. Felfelé már rövidebb volt az utunk, a bányászlift pillanatok alatt megtette az utat. Ja azt nem mondtam, hogy mi a 3. szintig mentünk le... a bány legmélyebb szintje, ahol 10 éve fejezték be a bányászatot a 9. szint, mélyebben mint 300 méter.

A visszaút Krakkóba 25 percünkbe került, most együtt ebédeltünk, majd ismét szabadprogram, ismét villamosozás :) Most is napijeggyel nyomulok, hát igen, egyszerűbb lett volna egy 48 órás jegyet vennem előző nap, de nem lehettem akkor biztos benne, hogy hogy fog alakulni a szabadidőm, Összességében jól bejártam a villamoshálózatot, bár teljesen nem sikerült.

Este fél nyolckor van elvileg találkozó a szállásunkhoz közeli korháztól nem messze egy helyen... hát nem találtam meg, de végül a többiekkel a Mekiben találkoztam. Innen egy kocsmában kötöttünk ki, szar diszkózene ment, megspékelve néhány ilyen stílusú lengyel számmal. Katasztrófa... És még csak normális sörük sem volt... tehát 1 korsónál tovább nem mentünk... Innen meg mire le tudtunk lépni, újra ketten, hát a törzshelyünk már zárva volt... úgyhogy utolsó este 11-re már visszamentünk a szállásra... nem volt egy nagy esténk az biztos :)

Ötödik, egyben utolsó nap. Ismét reggel, bár most fél órával korábban, majd indulás... elhagyjuk Krakkót, ezt a gyönyörű 800 ezer lakosú lengyel várost és utunkat a Tátra vonulatai felé vesszük. Útközben nem sikerül aludnom, pedig nagyjából mindenki alszik a buszon. Hétfő, szept. 4. a lengyel gyerekeknek ekkor kezdősik az iskola, ünneplőbe öltözött nebulók gyűlnek a kis falvak templomjaiba, hiába, vallásos ország.

A mi úticélunk ekkor Zakopane volt. Ide 10:05-re érkezünk meg.. az idegenvezetőnk sehol.. várunk rá, de akkor se érkezik meg, a panasz viszont röppen az utazási iroda felé. Vezető nélkül indulunk neki a helynek, ami nem is nagy baj, hiszen alig áll pár utcából. Itt kapunk úgy fél óra szabadidőt, amiben részemről egy pékség felkutatása a fő cél, szerencsére egy kisebb, eldugottabb utcában meglelem(jük). Itt 3 zlotyért egy kalácsot veszek ami bőven megéri az árát. Utána siklóval megyünk fel a hegygerincre. A panoráma gyönyörű :) séta a hegygerincem, majd szétvállik a banda... egy része megy a sikló melletti bobpályához, én a szokásos társammal már indulunk egy távolabbi libegőhoz, ahova elvileg érvényes a siklós jegyünk. Hát érvényesnek érvényes, csak épp nem jár... úgyhogy úgy döntünk leindulunk a túristajelzésen a völgy felé.Így sokkal izgalmasabb mintha a hegygerincen lévő betonúton mentünk volna vissza a siklóhoz, amivel fél perc alatt lent vagyunk. Sétáltunk le, bár inkább túrázásnak mondanám. Hegyi ösvény, gombákkal, séta a fenyők között, a tűlevél szőnyegen. Túránk úgy majdnem egy óra volt le a völgyig, a sikló lenti állomásáig. Itt találkoztunk vezetőnkkel, aki mondta, hogy Igyunk valamit. Nem tudom, hogy értette, de mi betartottuk, ittunk még utoljára egy-egy korsó lengyel sört :)

Utunk első szakasza Zakopanéből Tesco kereséssel kezdődött. Volt Tesco Zakopanéban is, de az csak egy kis tesco volt, tehát indultunk Szlovákia felé... és Tescót is már csak itt találtunk. Be a busszal a parkolóba, vásárlás (hm.. egy-egy dobozos sör, éltessük a helyi ízeket is). Sör elfogyasztása a szomszédos lepukkant ház mögött, majd kaja a elfogyasztása a parkoló aszfaltján ülve. Jönnek a szlovák rendőrök... feljelentésre... a parkolóban 2,5 tonnás súlykorlátozás van, természetesen buszunk ennél nehezebb és természetesen van annyira rossz most a két ország közti viszony, hogyha a parkolóba behajt egy, a hátulján nagymagyarország matricát viselő túlsúlyos busz, akkor erről a rendőrségnek is tudomása lesz... Szerencsére egyik kísérőnk tud szlovákul is.. a büntetést sikerül lealkudnia 2000 koronáról 500-ra. Zsebre azért nem fizethetünk mert hivatalos feljelentésre jöttek ki... megkapják a pénzt, de forintban, elmennek vele, váltaniuk kell, közben a buszsofőr minden iratát is elviszik... Na mindegy, a másfél milliós költségvetésünket nem nagyon hatotta mag ez a kis büntetés, legalább megvolt az izgalom a végére. Utunk során láttunk még két, alacsonyan lassan és leszállófényekkel repülő MIG-29-es vadászgépet is... bár csak én jöttem rá, hogy azok migek.. honvédséghez edzett ember vagyok, bár én magam már soha nem leszek katona.

Magyar honba érkezünk... Újpestnél még a magyar zsaruk is megállítanak minket... a jelzőlámpa épp' hogy átcsusszant már pirosra... Itthon minden a megszokott. Újra net és fórum :) a kedd nap hivatalos pihenőnapunk volt. Szerdán pedig elkezdődik a megszokott élet..

Hát ennyi a kirándulásom története, sok élmény, meg egy új zenekar megismerése is. Ennek már rövid a története. A buszúton szlovákiában vki betetetett a sofőrrel egy CD-t, a zene a magyar NEO zenéjére hasonlított, ők írták a Kontroll című film zenéjét, ezért persze megkedveltem őket, bár csak az az egy CD van tőlük meg. Az a zene ami ment hozzájuk volt hasonló ezért nekem bejött, nagyon sokaknak nem... igazából a harmadik számnál figyeltem fel igazán. A Dr. House (fsz. Hugh Laurie) sorozat főcímdala. Ekkor lett egyértelmű, hogy nekem meg kell szereznem ezt a lemezt. Hazajöttem, google ráküldése és némi nemtúllegáliskodás aztán már meg is van az album. A Massive Attack 1998-as Mezzanine c. albuma, a harmadik szám a Teardrop címet viseli. Nagyon bejött:)

2006. szeptember 7., csütörtök

Krakkó II-III (Az útibeszámóló folytatása)

A második napnál folytatnám a históriát... pontosabban a reggelnél. Íme:

Reggel ébredés 7 előtt valamivel... majd kaja 8-kor, és indulás be a városba, majd tovább a Wawelbe (a vár). Itt találkoztunk az idegenvezetőnkkel, majd kezdetnek a "Bazylika Archikatedralna" volt az első cél, magyarul a székesegyház a lengyelek egyik fő vallási központja és a lengyel (és a magyar) történelem egy kőbezárt képeskönyve. A harangtoronytól az alsó templomig bejártuk. Szép hely, még akkor is ha nem vagyok vallásos... Utána elindultunk a belváros felé, itt a Mária templomban néztük meg az otlár nyitását, majd 12:00-kor a hagyományos krakkói 4 égtáj felé szóló trombitaszó és a légvédelmi sziréna... hogy az mennyire szokásos? hát a II. Világháború kitörésének 67. évfordulóján mindenképp az. (1939.09.01-2006.09.01) Lengyelország lerohanása a kezdete, természetesen a lengyeleknek emlékezetes ez a nap.

Még némi városnézés után jött a szabadprogram. Egészen fél 7-ig. Na ekkor jött az én szép világom. Indulás villamost fényképezni, ami a rossz fényviszonyok (felhős ég..) miatt inkább sétává alakult az egyik villamosvonal mentén. Majd a végállomáson végre vettem jegyet és a túloldali végállomásig mentem. Egész sokat és ezen meg is lepődtem :) egy új, alig 5 éves, részben alacsonypadlós masina volt, egyes vonalszakaszokon meg nem győztem csodálni a kiemelt íveket a pályán. Nyugi, nem is volt csiga tempó, metünk rendesen. Arról a végállomásról ismét be a belvárosba. Már fél órával hamarabb ott voltam a találkozási ponton, de ez a fél óra pont nem lett volna jó semmire...

Vacsora után, most kicsit többen rohamoztuk meg a "szokásos" helyünk. Majd rendkívül fürgén, 11-re visszaértünk a szállásra, majd 12-kor a tényleges záráskor be is mentünk. Voltak azért páran akik kettőkor értek vissza, ezen az estén ugyanis ez volt a másik időpont.

HARMADIK NAP:
Reggeli után egy alig több mint egy órás buszos út. Megérkeztünk Auschwitzba. Pontosan az Auschwitzi 1-es tábor parkolójába. Miután az idegenvezetőnk (persze magyarul beszélő) megérkezett elindultunk a híres kapu felé. Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz...) Körbejártuk a tábort és a kétszintes kőépületeket. 6 hektár... 200x300 méter és mennyi ember veszett el itt... Itt ebben az e-naplóban inkább nem írom le milyen is az a hely, aki meg ismer netán, annak majd elmondom élőszóban... Két tonna haj, cipők, bőröndők, bádogedények, fésűk, fogkefék... a fél kilós Ciklon B darabok dobozai... 24 doboz, azaz 12 kiló kellett 600-800 ember megöléséhez a gázkamrákban... a történelem egyik legnagyobb hibája, két-három millió ember halála, nem csak Auschwitzban, hanem a többi, hasonló táborban.

Az I-es tábor után átmentünk a 3 kilóméterre lévő Auschwitz II-es táborhoz, ismertebb nevén Auschwitz-Birkenauhoz. Itt a több mint 130 fa épület maradványai, kéményei merednek az ég felé a szögesdrót kerítésen belül... A közelben volt még a III-as tábor és még negyven kisebb. Mára nyugodt környék, de egy sötét kor szimbóluma megannyi nyugtalan lélekkel...

A visszaút csendes volt, a városban ismét szabadidő. Ismét villamosra pattanok, immáron napijeggyel teszem a kilómétereket... Vacsora, majd kis tehetetlen keringés után ismét a szokásos helyen kötünk ki. Most literes korsóra nevezünk be. Majd egy boltban veszünk még kettő-kettőt... Okocim és Tátra. Ki a Visztula partra, ahol az Okocim fekete doboza ment csak meg minket kettőnket a rendőri szivatás alól... hazafelé ismét eltévedés, kettőre érkezés, fél háromkor még zuhanyzás, fél nyolckor meg már kelés... de ez már egy másik nap és én is csak egy másik nap fogom leírni... Üdv: Közeg

2006. szeptember 6., szerda

Krakkói beszámoló (vagy útinapló) I.

2006.08.31-én pár óra alvás után reggel korán indulás, majd a tanintézményünk parkolójából egy újabb indulás, de onnan már nem Clióval, hanem, egy zöld WTR (Weekend Travell) Neoplan busszal és egy már ismert sofőrrel... ugyanis ugyenazzal a céggel voltunk tavaly májusban Erdélyben. Csak most sárga helyett zöld busszal mendünk. Elindultunk, irány Vác felé, majd a magyar-szlovák határig egy megállással haladunk is jól. Szlovákiában mivel autópálya igen kevés van, ezért jórészt kanyargós utakon vezetett utunk, egészen az első tervezett megállóig, Árvaváraljáig. Itt azonban végül nem mentünk fel a várba, folytattuk utunk... szlovák-lengyel határ és így tovább, egy-két megállással. Kis érdekesség, ami manapság már nem is igazán érdekesség, mindösszesen annyi, hogy mindkét határon csak kószán személyit mutattam, habár nálam volt az útlevelem és a többiek is azzal szórakoztak. Tehát most már tapasztalatból tudom, hogy Ausztriába, Olasz o-ba, Szlovákiába és Lengyel o-ba lazásan elég csak a személyi. Éljen aaa ZEU!

Végül megérkeztünk Krakkóba, szinte végtelennek tűnő idő alatt. Ott az Oleandry 4-es szám alatt volt a szállásunk, de ekkor csak annyit voltunk itt, hogy lepakoltuk a csomagjainkat. Ez enyém a 304-es szoba lett, vagyis persze nem (csak) az enyém :) elég érdekes szoba kerekedett belőle.. Szobafoglalás után indultunk be a városba. Egésszen a Főtérig nagyjából együtt az egész band, majd szép lassan eltűnedeztek az emberek. Azért maradtunk páran akik együtt mászkáltunk. Sajnos ekkor elégé lóg az eső lába idő volt, megspékelve némi esővel...

Egy időután nekiálltunk keresni vmi helyet ahol el lehet lenni, de a kb 8 fős csoportunknak eléggé eltérő véleménye volt a jó hely fogalmát illetően, úgyhogy egy sráccal elindultunk egyéni keresőutunkra. Ennek eredménye képp' (és úgy 1 óra eltelte után) találtunk rá arra a helyre amit kerestünk. Egy kellemes kis pincekocsma, ahogy kell. Füstös, fiatal zajongók nélküli, egész olcsó áron csapolt sörrel. Kell ennél jobb? nekünk nem kellett, hiszen tudtuk, hogy mindketten ezt a helyet kerestük, még akkor is ha ezt nem is igazán egyeztettük. Itt elkezdtünk ismerkedni a kínálattal, vagyis nekem ez nem csak ismerkedés volt, mivel a kétfajta csapolt sörüket én már tavaly nyáron két hetes lengyelországi tartózkodásom alatt is kóstolgattam. Itt töltöttük az időt és fogyasztottuk éppen a második sörünket mikor az ember eljut arra a pontra mikor könnyítenie kell magán. Épp ez után voltam a mosdótól két lépesnyire, mikor az ott álló fazon valamit kérdezett lengyelül, erre azonnali reakcióként közöltem angolul, hogy bocs, de ez nem fog menni. Vette a lapot, kapásból angolul reagált.

Majd megkérdezte honnan valósi vagyok. Mikor meghallotta, hogy Hungary nagyon megörült... hajdan Budapesten tanult mágneses rezonanciát. Sajnos magyarul csak pár szót tudott, de folytattuk a bezsélgetést (Éljen az angoltudás), persze egy idő után már nem a mosdóban... fizetett nekünk egy-egy sört és beszéltünk, beszéltünk :) éljen a magyar-lengyel két jó barát, együtt issza sörét borát elv :) mert igen, miután söröztünk átvitt minket a zsidónegyedbe egy helyre ahol Tokajit is mértek, itt vett fél litert és azt iszogattuk el. Egyébként ő is Adam, mint én... volt kinn az Államokban, dolgozott a Siemensnél és Minszkben is... valószínű tud rengeteg olyan dolgot amit ha elmesélne nem járna jól... Minszk elég fontos központ volt a Szovjetúnióban... picit mesélt azért, például az oroszok híres kémtevékenységéről. Ott dolgozott és olyan számítógépeket használtak amiket egy az egyben másoltak le az amcsikról, de elmondása szerint mindezt olyan "komoly" szinten, hogy az operációs rendszert csak le sem fordították oroszra... így telt az idő, azt már tudtuk, hogy a 11 órai korábbi szállásra visszaérkezési időpontot már nem fogjuk elérni, de azért időben elindultunk.

Barátunktól elválltunk... Rendes fazon volt, 63 éves (bár bőven nem néztük annyinak). Mesélte, hogy még emlékszik azokra az időre mikor az volt a téma, hogy a magyarok felkeltek az oroszok ellen... ez volt ugye '56, másfél hónap, hogy itt legyen az 50. évforduló... mondta, hogy együttéreztek velünk, a lengyelek velünk voltak, de nem tehettek semmit, ők is csak végignézték ahogy elveszítjük a harcunkat és marad minden a régiben. Így indultunk vissza a szállásra. Érdekes este volt, megerősítette a lengyelek iránti szeretetem :) Hazaúton eltévedtünk, majd 1 előtt valamivel értünk vissza. Mi maradtunk csak ilyen sokáig kinn, de azt hiszem megérte.

Izgalmas első napunk volt, a folytatással holnap jövök :) Üdv: Közeg

2006. szeptember 5., kedd

Krakkó után

Hali! Tegnap hazaértem Krakkóból. Volt mindenféle, de mesélni csak holnap délután fogok, reményeim szerint holnap fél 3 tájt már itthon leszek, tehát úgy 4-ig jövök ide is:) pár szóban azért leírom mi volt. Tehát: WTR, Oleandry, Konstal, ide-oda, keressünk helyet, füstöskocsma, magyar vagyok, itt tanultál mágneses rezonanciát, zsidónegyedben tokaji, eltévedés, idegenvezetés, 67 éve tört ki a második világháború, irány a külváros, villamos-villamos... kifőzde, este a törzshelyre, Auschwitz... Birkenau... szóhoz sem jutsz... villamos-villamos... vissza a törzshelyre, literes korsó, Okocim és Tátra, az okocim megvéd a rendőrtől is :) eltévedés... sóbánya, -135 méter, 801 lépcsőfok, villamos-villamos, diumdisu kocsma, zárva a törzshely... visszaút, Zakopane, nincs idegenvezető, vagyis hol van? nem jár, akkor séta, Zywiec, Tesco (kicsi..), Tesco (szlovák..), 2,5 tonna, 500 korona, Rétság, benzinszállító mellet rágyújtana a hülye... Budapest, de szép... nekem nem... majd ma pihenőnap

2006. augusztus 29., kedd

Lépés a rendszeresség felé

Igazából semmi nem történt velem tegnap óta, de azért írok, vagyis azért írok, hogy valami rendszeresnek tűnő dolog alakuljon ki itt... ami e lényeg lenne. Szóval: tegnap ismét egy új dolgot csináltam :) megadtam a blog címem (ha így jobb: megadtam a címed) egy ismerősömnek. Eddig ugyansi többen is tudták, hogy van blogom, de nemtudták a címét, na most már van aki tudja. amúgy most kicsit félek, mármint nem azért mert van aki tudja a blog címem, hanem mert jön a hidegfront én meg holnapután megyek osztálykirándulni. Most süt a nap, meg meteorológiai jelentést se néztem, de akkor is jön a front... tudom, hála a jobb gyűrűs ujjamnak, vagyis annak, hogy 2002 szeptemberében, immár majdnem 4 éve, egy tesi órán sikerült majdnem eltörnöm, de végül, csak szalaghúzódás lett... azóta meg egész stabilan érzi a hidegfrontot (remélem még nem meséltem ezt a sztorit :)

Szóval ccsütörtök reggel 7 órai indulással, irány Krakkó, útközben egy szlovák/magyar várat fogunk megnézni, majd Krakkó és Auschwiz Birkenau valamint Wieliczka, ja és hazaúton még Zakopane is. Mindez csütörtöktől hétfőig :)

Mostanság amúgy mérges is vagyok... szombaton ugyanis 5 darab Siemens Combinónkat sikerült szétvandálkodia embereknek... "kósza" majdnem 1 millió forint a kár... igaz, egy múltkori bejegyzésemben is hőbörögtem már egyet, de ez már tényleg felháborító, legyen ennyi elég, többet nem mondok... Szóval, még 1 egész nap van hátra a nyárból!!! :( most tényleg ennyi, rendet kéne tennem, meg felkészülni az útra..

2006. augusztus 28., hétfő

Nyár... én meg elfelejtettem a blogom..

Szóval folytassam nagyjábol ott ahol befejeztem több mint egy hónapja? Hát... akkoriban még tervezgettem, hát nem hiába. Kezdődött akkor ugye egy Balatonnal a dolog... aztán át Pápa, Döbrönte. Kezdetnek menetben Pápa felé, Keszthely (Uzsa) után a vonatom bedöglött.. (lásd a képen..) majd végül azért nehézkesen sikerült elérni a Celli csatlakozást és Pápán is épp' hogy beértem a buszt... Döbröntén némi alvás a várban.. aztán talákozás a többiekkel.. és minden szép, kellemes:) meg egy utolsó este... hogy idézzek: "az utolsót inkább nem jellemzem" Aztán egy hazaút. Az ilyen hazautak mindig kicsit keserédesek, évről évre a búcsú, majd egy év eltelik és ismét ott van mindenki...

Huhh vajon mi is volt ezek után még velem??

Ez után egy a hobbimat érintő esemény volt itt Pesten. Egy típuscsere... 42/52-es villamosvonalon, a jó kis UV-k utolsó hete és napja. Az utolsó nap feledhetetlen volt... napközben végig kinn a vonalon egy másik közlekedésbaráttal, majd a mikor sötétbe burkolózik a város akkor indul csak be igazán az élet, villamosok rendhagyó táblákkal és a közlekedésbarátok színe java. Majd egy éjszakai csapatás a selejt villamosokkal... ohh hát igen, van élet a halál előtt :)

Ez után egy darabig ismét semmi különös... vagy jaaa, de :) ez az utolsó típuscsere előtti és selejtmenetes villamosozás volt 1-én hajnalig, ez ugye hétfő volt, immár megérkeztünk augusztushoz... aztán már csak csütörtökig kellett várnom és ekkor megismerkedtem egy új emberrel :) Ugyanis... én egy fórumozó emberke vagyok (az index.hu fórumain) itt ismertem meg valakit, akivel ekkor találkoztam először. Naszóval, róla annyit kell tudni, hogy szintén közlekedésbarát, bár ő kifejezetten inkább csak a 7-173-as "piros" vagy gyors buszért van inkább oda... szóval ezen a napon 11 órakor a Hungária- Thököly kereszteződésben találkoztam vele, természetesen a buszmegállóban... aztán buszoztunk, buszoztunk fel s alá a városban Etele-Újpalota és közben beszélgettünk... szóval látszólag nagyon sok figyelmet szentelek ennek a témának, de hát inkább ezt a témát részeletezem mint Dél-Pesti villamostípuscserét, vagy, hogy a döbröntei utolsó estém minden részletét írjam le :) szóval izé, most van egy új ismerősöm, vagy izé barátom és ez jó dolog, az embre nem mindig találkozik olyan emberrel akivel barátkozni lehet, de úgy normálisan...

Aztán augusztus 8 volt ha jól emklékszem a következő dátum, ekkor mentem apámmal, keresztanyámmal és a három kölökkel a Balatonra, drága Balaton, csak ne utálnám a vizet, bár most nem fenyegetett nagyon a dolog, szeles idő 19 fokos Balcsi... itt is igazán a második nappal lett érdekes a dolog, nappal Tapolca majd aztán közbeszólt a telefonom... igen, egy kedves hölgyismerősöm, akit még döbröntén ismertem meg, immár két éve... ő érkezett meg Fonyódra, én meg ugye Fenyvesen, vagyis Fenyves és Alsóbélatelep határán voltam, az akárhogy is nézem közel van... de ők, meg a barátnője este Lellére mentek, tehát én búcsútintettem a családnak 22:07-kor az utolsó vonattal elindultam Lelle felé és egészen a legelső visszatartó vonatig Lellén voltam, azaz 4:44-ig... egy kellemes kis estécske, némi érdekes történéssel, de ez még inkább csak vicces volt, csak, hogy utána mit indított el...

Szóval a szállásra olyan majdnem fél hatra értem vissza, mindenki nagyban horpasztott, én csak akkor kezdtem, aztán úgy dél tájékán ébresztettek, és ekkor délután (végre kicsit jobb idő, de nagyon hideg víz) szóval ekkor olyan dolog történ velem ami igen rég, pontosabban 3 éve történt... voltam a Balatonban. Szóval ez tőlem azért teljesítmény, igaz, csak egy matrac tetején ringtam és egész jól haladtam is így evezgetve. Azért belekerültem a vízbe is, jóóóó hideg volt. Ezen a napon este ismét Lellére vezetett az utam... reggel nem a 4:44-es vonattal indultam vissza... reggel aztán fél nyolcra értem vissza, ekkor ébredeztek a többiek, még elmentem velük tápolni, aztán nekem szunya... ők meg mentek Balaton nemtommiaszöttyre napközben, én kialudtam magam...

Másnap reggel indultunk vissza, haza. Vagyis én csak Fehérvárig és onnan Almádi felé. Ezért is futnom kellett pár kört, volt némi összeugrás, nem részletezem. Szóval reggel indulás Fehérvár felé, Fonyódon csatlakozott hozzám útitársnőm, a fent már említett :) Azután Fehérvár, Almádi. Almádiban egyébként egy gitártáboros (Döbrönte ugyebár...) tartott egy kis összeröffenést a nyaralójukban. Ott volt néhány kedves arc, meg néhány nekem kevésbé ismert is. A tésztafőzés volt itt az első pont :)) na ez volt az év egyik vicce, ott van ő, meg egy másik lány a konyhában és nem tudnak egy tésztát kifőzni, nekem mint a férfi embernek kellett segédkeznem, ennyit róluk :P aztán végül sikerült ebédelni, a délután meg gyorsan elrepült, leszállt az este. Előkerültek a sörök, borok, pálinkák, tudod, minden 'a' betűs ;) aztán itt is borfesztivál (mert Lellén is volt ám) nagy hangulattal mentünk azt jóléreztük magunkat, ilyen társaságban könnyű ez. Aztán az este folyamán a már említett egyeddel még volt nagyadag beszélgetés, aztán ő lefeküdt aludni, meg szép lassan mindenki... de én nem tudtam bent aludni a szobában, ugyanis, elhagyott nyaraló--> poros...-->én meg allergiás, szóval kinn döglöttem a konyhában (nomeg gondolkodtam) aztán hajnalban bicikliztem egyet Alsóörsig meg vissza, meg közben el is áztam egy kicsit. Aztán én is lefeküdtem, győzött az álmosság az allergia felett... aztán délben indulás, Fehérvár... egy búcsúzás... majd én Pestnek ő meg a már egy vonaton a másik irányba...

Eztuán egy kicsit megint nyugi, vagyis 4 nap :) ekkor ugyanis augusztus 17-én megérkezett a 15. Siemens Combino Pestre, pályafenntartási telep lepakolás... oda se jut be az ember mindig. Aztán haza, pici pihi és 2-kor tali a buszossal.. vele aztán 3/4-ed 9-ig jártam a várost, busz, villamos mindenfelé :) aztán ezek után még keresztanyáméknál is voltam... tehát hosszú egy nap volt. Aztán jött az augusztus 20 (előtte még 19, amikor este Ürömön voltam egy darabig), amikor én hajnalban ott voltam az első metrón ami végiment és kapásból lecsekkoltam az új megállókat. Aztán este bölcs lustaságom itthon tartott. Vihar, 5 halott, 1 milliárdos kár..

Majd aztán (ez már a múlt hét) voltam Dél-Budán ahol most elkezdték építeni a játékmetrót... túrás, meg pótlás. Csütörtökön Szegedig merészkedtem, majd most szombaton egészen Bécsig jutottam :) ott meglepetésemre nosztalgia villamos, azon meg ismerkedés egy helyi fanatikussal, persze angolul, mert németül soha nem tanultam. Aztán szép lassan elértük a mai napot. Eszembe jutott, hogy van nekem ilyen izém, őőő blogom és akkor írtam ide is most... most hirtelen két óra alatt ennyi sikerült (persze nem végig ezt írtam:) kb ez történt velem az elmúlt egy hóbapban... pár nap és szeptember...

Üdv: Közeg

2006. július 21., péntek

Pótolt utazás

Ismét írok ide és kapásból azzal kezdem, hogy ha a következő napokban nem írok és ez nem személyes lustaságom miatt van, hanem azért mert házon kívül leszek... tudod párszor leírtam már, hol miért mikor stb.

Szóval: utolsó bejegyzésem után nem is olyan sokkal elaludtam végre, majd egy viszonylag kellemes alvás jött. bla-bla-bla szóval az egyetlen érdekes dolog az volt, hogy megint utaztam az új Siemens combino villamosssal, a 2003-as pályaszámúval és nagyon szomorúan nyugatáztam, hogy az ötös modul egyik üvegfelülete össze van karcolva... valamint elég maszatos is már némelyik üveg... szóval eddig tartott a világ dicsősége... És akkor kérdezzük, Á persze, jó az új villamos meg igencsak drága is, de mi a francnak kell összakarcolni? szóval így látatlanban üzennék ezt-azt..Visszatérve a napomra. Miután megnéztem a visszafogót(lásd kép), 2-es villamossal elmentem a végállomásig Közvágóhídig, majd a Fogarasi úti Tesco-ig :-) hát... nem jutott eszembe semmi más hely ami este 9-kor is biztosan nyitva van, az meg ugye 0-24-es... tehát vettem két politikai hetilapot, szigorún egyet innen, egyet onnan, hogy tudjam ki, mit mond... hát valószínű nem ugyanazt, de azt csak akkor fogom megtudni, ha olvasom. Arra pedig lesz időm. Holnap amúgy egy óra után nem sokkal indul a vonatom a Balatonra... majd három óra út, remélem sikerül alatta aludnom... most minden percet ki kell majd használnom, hogy normális körülmények közt alhassak és igen, egy vonat kifelyezetten ideális körülmény... mostanság mióta ilyen össze-vissza alszom egyre inkább bárhol megy az alvás, most hétfőn volt az első alkalom, hogy villamoson is sikerült aludnom, igaz csak 3 megállónyit, de rendkívül (meglepetésemre) jót tett, felébresztett.

Egy dolog zavar most engem az elkövetkező napokra nézve... zápor, zivatar... sejted? jó ez elsőn még lehet sátor a fejem fölött, de a többin valószínűleg a döbröntei várrom valamelyik köve lesz az ágyam... szóval necces a dolog, de majd kiderül és az a majd egyre közelebb van, 24 óra múlva remélhetőleg a balaton mellett egy stégen leszek... és megpróbálok majd aludni... hogy elérhessek Pápára... 48 óra múlva meg társam a szabad ég :-)
Tegnap este levittem egy adagnyi ásványvizes flakont a szelektív gyűjtőbe és rájöttem, hogy ez is jó dolog, megnyugatja az embre lelkiismeretét. Igen én tettem valamit a környezetemért... pedig igazából egy pici apró semmiség az egész, de megnyugtat valahogy, hogy Igen, jajj de jó...

na mára ennyi, bár lehet, hogy délelőtt még írok, bár nem adok erre nagy esélyt, mivel az engem foglalkozató hülyeségeket most leírtam... Na hirtelenjében ennyi... Majd jövök...

(érdekes bejegyzés dátum, pont ezen blogom indulása előtt egy évvel ezelőtti..)

2006. július 20., csütörtök

NASA, Discovery űr zűr meg ilyesmi :)

Szia t. napló és esetlegesen idetévedő olvasó... Igen... ma esti/hajnali második bejegyzésem, mire jó ha az ember alvási rendszere teljesen fel van borulva néhány hete...

Szóval unalmamban, mikor meguntam a Nickelodeonon a rajzfilmnézést (igen, igen soha nem fogok felnőni, tudom :D) Szóval unalmamban ismét elkezdtem Nasa Tv-t nézni (úgy kettővel ezelőtt leírtam a címet is) És akor úgy döntöttem írok erről is...

2006 július 4. A függetlenség napja, pulykák rettegjetek, ezek az amcsik most nem kímélnek titeket... ugye e lenne a szokásos hangulata a napnak, de most sokan másfele figyeltek. Florida, Kennedy Space Center 39B kilövőállás. A Discovery űrsikló készül felszállni az STS-121-es küldetés keretében. Többedszer eltolva az időpont, végül a függetlenség napjára került. Engem igazából nem nagyon izgatott a dolog, épp tévéztem mikor épp a Fix.tv-re keveredtem... ritka esemény, mivel nem vagyok egy nagy számítógép mágus, ez meg egy olyan témájú adó. De épp szóbahozták valahogy, hogy jajj pont most fog felszállni a Discovery és, hogy a Nasa honlapján lehet informálódni, meg, hogy az milyen jó ... a számítógép épp készenléti állapotban pihent, de én életet adtam neki. Na akkor nézzük. mi lehet a cím, mondjuk www.nasa.com... egy pillanat alatt kiadja, hát nem nyert ez ugyanis a NORTH AMERICAN SEARCH AUTHORITY (NASA) honlapja... hát nekem nem ez kell, az biztos. Ilyenkor jön a google kereső és megkaptam a vágyott címet. www.nasa.gov és igen, megérkeztem: NATIONAL AERONAUTICS and SPACE ADMINISTRATION, azaz Náza :-) ugye tudta mindenki, hogy ez a teljes neve?.. és itt találtam rá a NASA TV-re. Élőkép ment, egy busz halad leszállópályák szélén, majd megérkezik a kilövőállás mellé, kiszállnak az űrhajósok (Mission Specialists Michael Fossum and Thomas Reiter, Pilot Mark Kelly, Commander Steven Lindsey, and Mission Specialists Lisa Nowak, Stephanie Wilson and Piers Sellers, ők a legénység. Tehát épp ők szálltak ki, fellifteztek, majd szépen becsomagolták őket az űrsiklóba és ezt kéretik szó szerint érteni. Aztán mindenféle beiktatott szünetek a visszaszámlálásban éés végül elindultak. Eztuán néha néha néztem bele a nasa tv adásába, élőképek az űrből, annak a robotkarnak a felvétele amelyik épp pásztázza végig a szárnyakat a szigetelőréteg meghibásodásait keresgélve... baromi unalmas volt.. aztán megérkeztek a nemzetközi űrállomásra, ott voltak, űrsétáltak, bár ahoz nem volt szerencsém élőben... és így telt az idő... aztán búcsúzkodtak, undockingoltak (magyrul elhagyták az űrállomást) a legénységük egyik tagja, Thomas Reiter ott maradt fenn az űrben fél évre.

Aztán csak köröztek megint a föld körül... a világtérképen amin a repülési útvonal volt látható, az utolsó körnél már a 202-es szám szerepelt a keringési útvonal vonala mellett... 202 kör... és egy megkezdett 203. Magyar idő szerint 15:30 tájt megérkeztek a Föld légkörébe... és néha szólt az ismerős narrátor hang: It's mission controll Huston... és elmondta, hogy a sebesség 21 mach..20..17..16..11,6..6,2(11,6 és 6,2 között 3 perc telt el!!)..4..1,7 és hozzá az aktuális időt, hogy mennyi van a touch down-ig... a földetérésig... és landolt és ekkor sajnos elkezdett akadozni a nasa tv adása... szerintem az én netkapcsolatommal volt a hiba...

DE azóta, nincs küldetés, na mit adjon a NASA TV... jelenleg fél óránként lenyomja ugyanazt a bekészített műsort... Áááááááá!! már huszadszor nézhettem végig a Discovery leszállását... na mindegy legközelebb augusztusban megy az Atlantis nevezetű űrsikló, már csak addig kell várni és ismét nézhetem az űrből jövő felvételeket... kezdődik újra a valóságsó :-) mert igazából egy kicsit arra hasonlít a dolog, 6 ember életét, munkáját lesi az ember, a narrátor hang szereti elmondani, hogy kit látsz a képen és mit csinál és már a fülemben van ahogy az It's mission controll... duma után folytatja... This is Lisa Nowak Mission and bla-bla... és a név mellé mindig elmodta a tisztséget is... soha nem hagyta ki :-)

Szóval jó kis játék ez a dolog és hirtelen én, aki eddig egyáltalán nem érdeklődött eziránt a téma iránt, most egy ekkora bejegyzést írok az én hülye kis blogomba a témáról, nem kis időt fecsérelve ezen bejegyzés megírására.

Ennyi lett volna... majd jövök...

(A bejegyzés 2007.11.15-én került ide)

Még vagyok... péntekig biztos, hogy utána mi lesz..

Üdv t. napló!

A múltkori agyament tervezgetésem, részemről végső fázisába érkezett, mondhatni, agyalás befejezve már csak várom mit hoz a valóság. Az biztos, hogy 22-től 25-ig ott leszek Döbröntén... akárhogy is alakul.

Ma volt ennek a Robi fiúnak (Robie Williams) a koncertje és mivel egész közel lakom a Népstadionhoz ezért a zajokat simán hallottam... élvezhető zenei élményben persze nem volt részem. Leginkább egy számot hallottam ide.. a Feelt... ez ugyebár kb a legismertebb/sikeresebb száma... hát üvöltötte("énekelte") is vele a stadion rendesen, ezért is hallottam egész jól... persze közben néztem a Columbot meg Dr. House-t... ez a két műsor az amit biztos, hogy mindig megnézek, még jó, hogy egymás után vannak :-)

kifogytam dumából, pedig lenne még mit.. de inkább a kedvem ment el, így lendületből ennyi... üdv


2006. július 7., péntek

Nem lesz ennek jó vége!

Hali! az a baj, hogy itt punnyadok... lényegében napok óta semmit nem csinálok, elsején voltam Szegeden, másodikán utaztam a Siemens combinoval aztán azóta semmit nem csináltam csak sokáig netezek meg sokáig alszom... SEMMI MÁS!! kezd elegem lenni ebből, túlzásba viszem a netezést is unalmamban.

ráadásul: az a bizonyos ember lemondta az ötödikei Szegedet aminek lényegében még örülök is, Szegedre meg úgy is megyek hamarosan... de ráadásul, ugye holnap meg terveim szerint Miskolcra mentem volna majd lett abból az, hogy akivel Miskolcra mentem volna jön Pestre... eddig szép. Na erre ma MSN-en rákérdezek a holnapra ééés úgy tudtam... nem jön, majd bepótoljuk máskor... így legyen ötösöm azon a kibabrált lottón.. Szóval most ilyesmi van. Holnaptól (pontosabban mától) sürgősen változtatnom kell az életvitelemen. Netezés max este 1-ig!! és minden napra legalább egy értelmes programotki kell találni... lehetőleg Pesten kívülit, bár ez nagyon szép álom marad tudom...

legyen ennyi...

(hahh.. valaki ekkoriban lett netfüggő.. ugye?... kicsit ebbe a bejegyzésbe is belepiszkáltam, amúgy.. prehisz, 2007.11.15.)

2006. június 29., csütörtök

Itt vagyok, hol vagyok?

Üdv! Tisztelt embertársak ezen a bolygón és azon túl is!

Nem voltam egy ideje erre, részint lustaságból, részint meg mert pár napot nem voltam netközelben. Sárospatakon voltam, meg Miskolcon... meg őőő igazán csak erre.
Múltkoriban talán még problémáztam pár dolgon, hát jelentem megnyugodtam, jelentősen jobban vagyok, bár most se aludtam csak 1,5-2 órát, de annak más oka van.

Közérdekű!!! (főképp a Székesfővárosban élő egyedeknek)

JÚL.1-ÉN FORGALOMBA ÁLL AZ ELSŐ SIEMENS COMBINO VILLAMOS A NAGYKÖRÚTON. A HÉTVÉGÉN NÉGYESKÉNT FOG JÁRNI KÉT DARAB, MAJD A HÓNAP KÖZEPÉTŐL MÁR 6 LESZ FORGALOMBAN!! szóval, ha rajta akarsz lenni a világ leghosszabb egyterű villamosának első forgalmi menetében akkor júl.1. 6:15 Fehérvár út (4-es végállomás).

És e miatt később megyek Szegedre ahol meg a 4-es vonalon az FVV csuklós villamosok (Bengálik) helyét a nap folyamán Tátra villamosok veszik át...

Fáradt vagyok és mozgalmi dalokat hallgatok... :-) azt hiszem van összefüggés. Majd jövök... üdv t. napló

(az a 6:15-ös indulás potya volt, igaz páran ottvoltak, de kiderült hallgatnom kellett volna egy rejtélyes baráti célzásra.. mindegy, Szegeden így is elértem mindent :) Prehisztorikus bejegyzés, 2007.nov.15-én idehozva)

2006. június 20., kedd

Tovább, tovább

Újabban komplett alvászavarom, vagy nem tudom mim van... Pinkre végül nem jutottam ki, bár ezt annyira nem is sajnálom. Tegnap végre aludtam egyet, de ma megint úgy 3 után sikerült elaludnom és kb. fél 8-ig tartott, szóval nem megy ez most nekem.

Tegnap megint ment a bussines (bíznisz)... tudod évet zártunk a gimiben. Mókás volt, elvileg 5-kor kezdődött, de én inkább kis ráhagyással úgy 45 tájékára mentem be, de semmiről nem maradtam le... nomeg az öltözékem se épp fehér inges volt.. farmer és egy ing, de nem fehér. A további móka egy csoportos igazgatói dícséret volt aminek részese voltam :-P

Utána elmentünk egy teázóba páran, majd szétszéledt ez a szépreményű jó kis társaság (Ákos: Keresd meg a lányt után szabadon) Elindultunk hazafelé...

(a folytatást meg így 2007-es önmagam már nem engedi ide)

2006. június 18., vasárnap

Meglepődött

Még mindig nem tudok aludni és ugye már nem is fogok... unalmamban tehát elkezdtem utánanézni annak, hogy hány emeber tévedt eddig ide a "csodás" blogomra. Hát nem tévedtem:-D szinte senki:-D ez akár meg is hathatna, de nem... mivel ezt az egészet csak aktuális problémalevezetőnek használom... leírom azt, hagyom sorsára, ha újraolvasnám 1000% hogy letörölném az egészet... de nem nem olvasom, hagyom... de másét se olvasom... nem érdekel :-D

én igazából egy antiblogger vagyok aki nem szereti ezt a blogolósdit, de mégis használja:-D

az indok egyszerű: nem szól vissza mikor mesélek neki és nem oszt hülye tanácsokat...

(prehisztorikus, előző blog béli.. és milyen igazam van, ami olyan letörlős fajta azt itt már nem is publikálom 2007-ben :) és azóta is antiblogger vagyok, lol :) összességében valami majd ezer látogatása azért lett a blognak az idők folyamán.. nem sok, de mivel alapvetően semmi publicitása nem volt, igaz ennek se.. azért azért nekem épp elég)

Csak úgy :)

Juventuson megy a Red Hot Chili peppers új száma... egész teccik :-D

bocs a zavarásért

(prehisz.. 2007.11.15.)

Kellemes hajnalt!

Kellemes ébredést azoknak akik tudtak aludni egy másodpercet is, én nem tudtam... ilyen világosban meg már semmi értelme ( a függönyt meg csakazértse fogom elhúzni). Legutóbbi bejegyzésem vége az volt, hogy egy haverral akivel néha éjszakaibuszozok egyet, pont Cinkotán kötöttünk ki nomeg... cenzúrázva 2007.nov

Mai nap talán egy érdekes kérdés van. Nem... nem mostmár nem tanácsokat várok mit is tegyek az ügyben.... már kaptam eleget. Oyztálytárstól, nem osztálytárstól, volt barátnőtől, baráttól nomeg az anyai tanács is mefontolandó lehet az ember életében... Szóval tanács nem kell több, köszönöm elég volt, mindegyik arra volt jó, hogy megerősítsen a kételyeimben, újabb kérdéseket tegyen fel és újabb használhatatlan lehetőséget adjon a kiútra.

Szóval a mai nap kérdése, hogy kimenjek-e a Kapcsolatkoncerte a Felvonulási térre (csak nehogy Kádár integessen a tribünről :-D). Igazából nem nagyon érdekel Pink és az előzenekar NOX sem épp a kedvencem. Amúgy eddig csak egy ilyen T-Mobile koncerten voltam és az 2004.06.05-én volt (abban az évben lett T-Mobile a Westel) másnap 2004.06.06. volt a normandiai parszraszállás 60. évfordulója és aznap láttam utoljára Dédnagyapám... 10-én halt meg...

Szóval menjek-e most arra a koncertre?

(prehisztorikus bejegyzés, a vége is cenzúrázva, megy ez :P 2007.11.15.)

2006. június 17., szombat

Tervek közt

Egy ideje megint nem írtam (2007nov: és párat nem publikáltam ide az új blogba..), nem tudom miért, pedig többször is belekezdtem az elmúlt napokban. Már megint hajnal van, de nem azért írok ilyen korán mert most keltem volna, hanem azért mert még nem feküdtem le... legutóbb vasárnap délután úgy fél öttől fél 1-ig aludtam, most azzal elvagyok és legközelebb terveimszerint csak akkor fogok aludni, ha a Discovery leszállt. Ugyanis élő adásban fogom nézni, most egyébként Dél-Amerika fölött van. Mire jó a NASA TV :-) (www.nasa.gov/multimedia/nasatv/index.html)

Tervezni meg a hétvégémet tervezem, elég bonyolult dolog. Péntek délitán nyomás a Balcsira, de szombat hajnalban már megyek is tovább... Pápára, majd onnan Döbröntére, ahol gitártábor van... de én ugye nem vagyok ott, pedig jónéhány évig voltam, igaz tavaly se.. szóval odamegyek, de délután/este el is jövök nade! úgy tervezem, hogy nem jövök el!! nem tudom, hogy fogom csinálni. Valószínű, hogy feltelepszem a várba, vagy valahova. Az este meg a várban a többiekkel. 23-át viszont valahogy el kéne töltenem... és ott van még egy este... és valahogy aludni is kéne, valahol... 24-én hivatalosan 11 óra tájban érkezek vissza. Tehát mondhatni egy napig hajléktakan leszek :-) igazából az alvásilehetőség az egyetlen ami zavar...a kaját megoldom könnyen, mindent megoldok könnyen, de az alvás már gázos... mert 21-étől 25-ig nem lehet alvás nélkül vinni... ha meghallják a többiek ezt a tervem igen hülyének fognak tartani, de csak így tudom kihozni a dolgot, meg aztán lehet, majd improvizálni, kihasználni lehetőségeket amiket most innen Pestről nem tudok előre betervezni a dologba... Úgy tűnik, hogy izgalmakkal teli hétvége előtt állok... Anyagilag amúgy elég jól biztosított az utam, tehát igazából ez megnyugtat...

Nost igazából ez az egyetlen dolog ami foglalkoztat. A héten lesz egy-két találkozóm pár emberrel egykét ügyben, de azok nem olyan izgalmasak... párperces, párszavas találkozók, nomeg utazgatni is fogok jó hosszan, a mától már hétközben is közlekedő Siemens Combino villamosokkal.

(naja, túlgondolkodtam ezt is :) prehisztorikus bejegyzés, 2007nov15-én idekerülve)

2006. június 6., kedd

Írni akartam de nincs időm

Helló, tisztelt naplóm!
Az árvízről meg az aktuális elfoglaltságaimról akartam írni, de nincs rá időm...


Bocs... pedig most foglalkozni akartam veled...

(prehisztorikus bejegyzés, persze időközben kihagytam párat a kopizásban, azokat megtartom magamnak pdf-ben ez viszont van annyira szórakozott bejegyzés, hogy idekerüljön :) 2007.11.05.)

2006. május 30., kedd

Az óra alatt

Üdv! Írok ismét, de csak mert elindult bennem egy érdekes késztetés. Találtam egy lapot (http://azoraalatt.tar.hu/) és el kezdtem gondolkodni. Vajon nekem mit is jelent az óra? Majd azt kellett mondanom, hogy hiába hiszem azt, hogy semmit az óra a Moszkván mégis mindennapi életem része lett. Nam vagyok régóta pesti, bár sajnos ez az idő már években mérhető, de úgy alakult, hogy ígyalakult :-) Osztálytársaim jórésze budai így nekik természetes, hogy ha Moszkva akkor óra, én meg megtanultam. Volt, hogy egy hirtelen ötlet álatal vezéret éjszakaibuszozásom során (egy kedves ismerőssel) hajnal 2-kor is ott ücsörögtem alatta. És csak néztem... már megint te? délután még felpillantottam rád és nevettem a lányon aki barátját/barátnőjét várhatta most meg magamon nevetek te meg csak lépsz tovább egy újabb percnyit ott fent a rút felsővezetéktartó oszlopon. Óda az órához... Na persze ha írni tudnék akkor lehet, hogy már azt olvashatnád, de így csak ömlengek, pedig majdnem fejjel borulok a billentyűk közé... ma csak kétszer láttam az órát a Moszkván, de reggel ismét ott lesz ő is a rohanó emberek, munkára váró munkások és a galambok hada közt. vissza nullába, fék és tovább... megálltam, lehet nyitni az ajtókat. Végállomás: Moszkva tér, az óra alatt már vár rád az a lány akiről meséltél a múltkor... csak a nevét felejtettem el... na szia! ... most az a kérdés vajon az óra meddig vár még ott...

(Prehisztorikus bejegyzés, kicsit húzott verzió. Moszkva téri fikció. Ide hozva: 2007.11.15.)

2006. március 6., hétfő

Első napom a neten

Első napom a neten. Ma kötötték be és nem tudok leszállni már órák óta. Szörnyű egy hely, én mégis e napló pötyögésbe kezdek.

Mai nappal tehát valami elindult, aztán,hogy meddig fog élni... ? Egy biztos én próbálkozom. Üdvözlök mindenkit aki netán idetéved.

Közlekedő közeg

(Megj. 2007. nov. 15.: egy felszámolás alatt lévő blogomból ami olyan most átmenekítem ide, aztán ott jöhet a harakiri)