2008. július 25., péntek

Krakkó

Jártam már pár városban Európa útvesztői közt, ez a lengyel hely mégis egyik kedvencem lett. Habár most még csak második alkalommal jártam Krakkóban, mégis bármikor szívesen visszamennék. Fővárosunkhoz viszonylag közel van, azonban döglesztő tud lenni a hosszú vonat illetve busz út, mindkettőhöz volt már szerencsém. Persze jobb mint Angliába busszal menni, ott a csatornán átkompozásig csak az unalmas magyar, osztrák, német, belga, francia autópályák száz és száz kilométerei jelentik az "izgalmat".
Lengyelország alsó részében jártam még csak, igazából sokat nem is láttam (még) belőle, a főváros Varsó is várat egyelőre magára, mégis azon lengyelek akikkel eddig szóba sikerült elegyednem igazolták bennem a lengyel-magyar barátság alapjait. Megjegyzem az esetek nagyobb részében nem egyszerű ez, lévén angolul igen kevés százalékuk ért..
Krakkóba megérkezni egyébként vonattal nem nagy élmény, ekkor még sok jót nem lát az ember, bár megkockáztatom, hogy hozzánk érkezni se nagy szám. Gondoljunk csak bele, hogy nézki a nemzetközi vonatok végállomása a Keleti és környéke. Karkkóban a főpályaudvarról kijutni talán egy kicsit kacifántosabb(?) (ott egy átmenő pályaudvarról van, aminek vágányaihoz alulról, az utcaszintről megy fel az ember). A pályaudvar környéke nemrég lett felújítva, szomszédságában egy nagy pláza lakozik.
Megérkezés után persze következik a szállás elfoglalása, ami most nem messze két évvel ezelőtti szállásomtól volt. Aztán jöhet a menet, a városba. Habár társasággal voltam most is, leválltam.. persze, megyek a saját fejem után, a saját emlékeim után. Az ember első célja természetesen csak a főtér lehet.A főtér ami Európa legnagyobb középkori főtere, hihetetlen pezsgéssel. Láttam már Brüsszel főterét, híre annak is van.. mégis nekem ez a tér üti mindet ahol eddig jártam. A hosszú vonatozás után itt feltöltődtem. Körbejártam a Posztó csarnokot, újra megnéztem a hajdani városháza tornyát, előtte az arcot.. nyitott voltam a tér lüktetésére. Majd elindultam a városfal felé, baktattam egy kicsit a ringen. Jó, jó.. Planty. A városfalat kintről körülvevő park, és a körút, amit bécsi mintára egyszerűen ringnek hívok, mer' mé' ne :)
Megkerestem nagynehezen a kedvenc kocsmát, ahol csapolva Tyskie-t kértem, azonban sokat változott a hely hangulata a pultoscsaj miatt. A helyi alkesz arcokon túl már-már 'diszkózene' szólt, a hajdani fociközvetítés helyett. Persze, nem szeretem a focit, a kocsmahangulathoz azért mégis az illik jobban.
Utam ismét a belváros felé vettem. Ha az ember a városfalon belül van igazából már nem lehet elvéteni a főtér irányát...
Az igazság persze az, hogy most vállaltan villamosozni voltam a városban egy olyan társasággal akik közül mindenki azért volt ott. A kocsiszín és a forgalomirányítás központja után másnap a villamosozásé volt a főszerep. Az ember így eljut olyan helyekre amerre más túrista talán nem is vágyakozik. A hatalmas vasgyár oldalában döcögni a villamossal a rossz pályán nekem érdekes, másnak már nem biztos, a lakótelepek közlekedésének tanulmányozása a villamosból szintén nem mindenkit hoz lázba. Persze egy ilyen nap után is a belvárosban köt ki az ember, vesz egy kebabot ott ahol már két éve is, aztán a főtéren benyomja az arcába. Közben pedig lehet örömködni, hogy Krakkóban van az ember.Persze kihagyhatatlan a Wawel is. Nyitóképemen a Visztula felől látható, ez csak egy torony, a felfelé vezető úton. A reneszánz belsőudvarba most már csak táska átvilágítás és mágneskapun átsétálás után lehet bejutni. Szigorodott az ellenőrzés.. Aztán a vár után hova megy a jó magyar ember? Peeeersze, Tescoba.
Egy dolgot még nem emítettem. Van még egy dolog amiért érdemes Karkkóba menni. Sör:) Ugyanis itt jelentősen finomabb söröket talál az ember mint itthon. Részemről a kedvenc az Okocim Mocne. Fekete doboz, arany sassal, ha abban a kiszerelésben veszi az ember. Alkohol 7,1 százalék lakozik benne, de nem barna sör... és nagyon finom, bár óvatosan kell vele bánni. De igencsak jó egy 'alap' Zywiec vagy Tyskie is, amitt ott annyira alap mint nálunk egy Borsodi vagy Soproni... mindösszesen csak jobb.
Persze ez is csak egy ok amiért lehet szeretni a várost :) Aki nem hiszi járjon utána..