Az utolsó pillanatban... Szeged

Szombaton ismét voltam Szegeden, ha jól számolom a 2006-os évben immáron hatodik alkalommal. Pedig eredetileg Tatára akartam menni, hiszen tudod, ott laktam és már meg is volt beszélve, hogy megyek, vártak volna rám az állomáson. Egészen péntek estig azt hittem, hogy Tatára megyek, mikor is MSN-en egy kedves ismerősöm érdeklődött nem mennék-e vele Szegedre.. hát nem.. de végül mégis :)Amúgy kemény menet volt ez a Szeged... a hajnal 3:33-as 901-es éjszakaihoz indultam, ugyanis az első Szegedre tartó vonattal mentünk, ami 4-kor indul a Nyugatiból (a 10-ei MÁV menetrendváltás hozott egy-két újdonságot, peldául ezt a korai vonatot is). persze semmit nem aludtam.. én, képtelen vagyok 3-kor kelni, inkább álmatlanul megyek. Aztán negyed 8-től 20:42-ig 'szegedeltem', közben többször majdnem hazajöttem, majd némi tiszaparti séta rendbetett...a lényeg, hogy öszességében azért élveztem. Nem hiába szeretek Szegedre járni, ha az utazgatásból netán elegem lesz (ilyen-olyan okokból) akkor segít és erőt ad a város...Hazafelé persze az utolsó vonattal jöttünk 11 után megérkezve Zuglóba, de ekkor végre aludhattam a vonaton. Ez a vonaton alvás dolog amúgy jó, szeretek vonaton aludni :) csak minden megállásnál, legyen az állomás vagy csak egy jelző miatti megállás.. felébredek. Ezért se szeretek személyvonattal utazni, túl gyakran áll meg.

(eredetileg képek nem voltak a bejegyzésben és volt folytatás is, meglehetősen más.. de ez nem az, ez ez.. ni, ide is jó a szlogen)