Itt élünk az internet korában, mikor mi az internetes társadalom lettük a Time magazin szerint az év embere, még akkor is ha képzavarnak látszik, hogy egy többmilliós (százmilliós, stb..) réteg legyen ez év embere. Valamint itt élünk, ahol lényegében bármit meg lehet szerezni ezen a hálózaton keresztül, gondolok itt mondjuk a fájlcserélő programokra, jogilag nem nagyon tudtak belekötni az okosak, de rajta keresztül mégis be lehet szerezni otthon ülve rengeteg zenét, filmet stb. De váltsunk témát: az utóbbi időben mióta van netem elég sokféle zenét, albumot hallgattam már meg, sok pillanatok alatt törlődött, mások meg azóta is napi szinten a windows media player hatalmába kerülnek.Következőnek mondjuk jöjjön Sting. Azt hiszem nem kell őt bemutatni senkinek. Lemeznek meg a Songs From The Labyrinth. Gugli magyar nyelvű találat 273, bár jelen esetben legalább van köztük kapásból nevesebb, pl az est.hu. Nem szokványos Sting album, nem az a rádióban éjjel-nappal játszható valami, nem. Ez az 1563-1626 között élt John Dowland dalaiból áll. Sting és az őt kísérő lantos, meg van amikor saját magát kíséri. Érdekes darab, ha valaki nyitottnak érzi a zenei ízlését valami új befogadására akkor mindenképp ajánlott. Vagy csak pár mécses a szobába, nyugalom és ez az album, lehet válogatni :) http://youtube.com/watch?v=jNzK28eCdc8 (időközben a videó beillesztését a tulaja megtiltotta így csak linkelni tudom)
Nézzük mi van még elől a különféle albumokkal töltött mappáimban:)Igen, igen. Beatles. Lehet róluk elmondani sokmindent, de ezek a gombafejek mégis elég sokszor szólnak nálam. Persze van aktualitásuk is. Nem túl rég jelent meg egy vállogatás lemez tőlük 'Love' címmel. Erről a lemezről viszont nem fogok áradozni... Szerintem gyenge dolog, néhol összemixelt számok.. kb ennyi. A számok jórésze pedig a Blue album (1967-1970) 28 száma közül került ki. Ha valaki Beatlest akar, akkor inkább tudom ajánlani az említett Blue albumot mint ezt az új vállogatás lemezt. Addig is Strawberry fields forever, de csak eredetiben ;)
Így hajnalban nem vagyok valami nagyon ötletdús, azt hiszem bemutaásra elegendő most ez a három album. Kettő mellé a margóra kis mosolygós fejecskét rajzolok, az új 'bitliszhez' meg egy kicsit mogorvábbat, de ott a régi, az a lényeg :)A végére hagyok némi karácsonyit :)szokás manapság emlegetni a csöpögős Last Christmas című számot, hogy mennyir eunalmas már. Magam is így tartom, kis keresgélés után én például egy igényes swing albumra leltem. A Glenn Miller Orchestra előadásában 20 karácsonyi dal. Nem csöpögősen, mai füllel hallgatva talán nem a megszokott módon.Mér ha azt veszem alapul, hogy a '40-es évek bigband zenéje manapság nem számít túl megszokottnak ;) A végére búcsúzásul egy kis karácsonyi ajándék, így kívánnék az Kellemes ünnepeket. Egy rendkívül mű, megrendezett amerikai vacakság, habár a két szereplő talán kárpótolhat mindket. Bing Crosby és Frank Sinatra (vagy ahogy saját maga nem szerette: Francis Albert Sianatra ) előadásában. Két nagy hang énekel nekünk, mindöszesen meg kell nyomni a Play gombot :)
na, de ezt a videót most nem sikerült meglelnem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése