A visszaút Krakkóba 25 percünkbe került, most együtt ebédeltünk, majd ismét szabadprogram, ismét villamosozás :) Most is napijeggyel nyomulok, hát igen, egyszerűbb lett volna egy 48 órás jegyet vennem előző nap, de nem lehettem akkor biztos benne, hogy hogy fog alakulni a szabadidőm, Összességében jól bejártam a villamoshálózatot, bár teljesen nem sikerült.
Este fél nyolckor van elvileg találkozó a szállásunkhoz közeli korháztól nem messze egy helyen... hát nem találtam meg, de végül a többiekkel a Mekiben találkoztam. Innen egy kocsmában kötöttünk ki, szar diszkózene ment, megspékelve néhány ilyen stílusú lengyel számmal. Katasztrófa... És még csak normális sörük sem volt... tehát 1 korsónál tovább nem mentünk... Innen meg mire le tudtunk lépni, újra ketten, hát a törzshelyünk már zárva volt... úgyhogy utolsó este 11-re már visszamentünk a szállásra... nem volt egy nagy esténk az biztos :)
Ötödik, egyben utolsó nap. Ismét reggel, bár most fél órával korábban, majd indulás... elhagyjuk Krakkót, ezt a gyönyörű 800 ezer lakosú lengyel várost és utunkat a Tátra vonulatai felé vesszük. Útközben nem sikerül aludnom, pedig nagyjából mindenki alszik a buszon. Hétfő, szept. 4. a lengyel gyerekeknek ekkor kezdősik az iskola, ünneplőbe öltözött nebulók gyűlnek a kis falvak templomjaiba, hiába, vallásos ország.A mi úticélunk ekkor Zakopane volt. Ide 10:05-re érkezünk meg.. az idegenvezetőnk sehol.. várunk rá, de akkor se érkezik meg, a panasz viszont röppen az utazási iroda felé. Vezető nélkül indulunk neki a helynek, ami nem is nagy baj, hiszen alig áll pár utcából. Itt kapunk úgy fél óra szabadidőt, amiben részemről egy pékség felkutatása a fő cél, szerencsére egy kisebb, eldugottabb utcában meglelem(jük). Itt 3 zlotyért egy kalácsot veszek ami bőven megéri az árát. Utána siklóval megyünk fel a hegygerincre. A panoráma gyönyörű :) séta a hegygerincem, majd szétvállik a banda... egy része megy a sikló melletti bobpályához, én a szokásos társammal már indulunk egy távolabbi libegőhoz, ahova elvileg érvényes a siklós jegyünk. Hát érvényesnek érvényes, csak épp nem jár... úgyhogy úgy döntünk leindulunk a túristajelzésen a völgy felé.Így sokkal izgalmasabb mintha a hegygerincen lévő betonúton mentünk volna vissza a siklóhoz, amivel fél perc alatt lent vagyunk. Sétáltunk le, bár inkább túrázásnak mondanám. Hegyi ösvény, gombákkal, séta a fenyők között, a tűlevél szőnyegen. Túránk úgy majdnem egy óra volt le a völgyig, a sikló lenti állomásáig. Itt találkoztunk vezetőnkkel, aki mondta, hogy Igyunk valamit. Nem tudom, hogy értette, de mi betartottuk, ittunk még utoljára egy-egy korsó lengyel sört :)
Utunk első szakasza Zakopanéből Tesco kereséssel kezdődött. Volt Tesco Zakopanéban is, de az csak egy kis tesco volt, tehát indultunk Szlovákia felé... és Tescót is már csak itt találtunk. Be a busszal a parkolóba, vásárlás (hm.. egy-egy dobozos sör, éltessük a helyi ízeket is). Sör elfogyasztása a szomszédos lepukkant ház mögött, majd kaja a elfogyasztása a parkoló aszfaltján ülve. Jönnek a szlovák rendőrök... feljelentésre... a parkolóban 2,5 tonnás súlykorlátozás van, természetesen buszunk ennél nehezebb és természetesen van annyira rossz most a két ország közti viszony, hogyha a parkolóba behajt egy, a hátulján nagymagyarország matricát viselő túlsúlyos busz, akkor erről a rendőrségnek is tudomása lesz... Szerencsére egyik kísérőnk tud szlovákul is.. a büntetést sikerül lealkudnia 2000 koronáról 500-ra. Zsebre azért nem fizethetünk mert hivatalos feljelentésre jöttek ki... megkapják a pénzt, de forintban, elmennek vele, váltaniuk kell, közben a buszsofőr minden iratát is elviszik... Na mindegy, a másfél milliós költségvetésünket nem nagyon hatotta mag ez a kis büntetés, legalább megvolt az izgalom a végére. Utunk során láttunk még két, alacsonyan lassan és leszállófényekkel repülő MIG-29-es vadászgépet is... bár csak én jöttem rá, hogy azok migek.. honvédséghez edzett ember vagyok, bár én magam már soha nem leszek katona.
Magyar honba érkezünk... Újpestnél még a magyar zsaruk is megállítanak minket... a jelzőlámpa épp' hogy átcsusszant már pirosra... Itthon minden a megszokott. Újra net és fórum :) a kedd nap hivatalos pihenőnapunk volt. Szerdán pedig elkezdődik a megszokott élet..Hát ennyi a kirándulásom története, sok élmény, meg egy új zenekar megismerése is. Ennek már rövid a története. A buszúton szlovákiában vki betetetett a sofőrrel egy CD-t, a zene a magyar NEO zenéjére hasonlított, ők írták a Kontroll című film zenéjét, ezért persze megkedveltem őket, bár csak az az egy CD van tőlük meg. Az a zene ami ment hozzájuk volt hasonló ezért nekem bejött, nagyon sokaknak nem... igazából a harmadik számnál figyeltem fel igazán. A Dr. House (fsz. Hugh Laurie) sorozat főcímdala. Ekkor lett egyértelmű, hogy nekem meg kell szereznem ezt a lemezt. Hazajöttem, google ráküldése és némi nemtúllegáliskodás aztán már meg is van az album. A Massive Attack 1998-as Mezzanine c. albuma, a harmadik szám a Teardrop címet viseli. Nagyon bejött:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése