Szervusz ősz

Nyár. Tegnapelőttig tanyázott nálunk, rendkívüli szárazsággal.. ilyen szép gyepet szinte csak Ferenc Jóskáék hobbikertjében lehetett látni, egy fővárossal arrébb. Aztán tegnap húsz fokkal hidegebb lett. Miközben írok az új Dallas harmadik része szolgáltatja az aláfestést. Nem egyszerű :) Most szeptember van, blogolási szokásaimból is látszik, hogy ez az év valóban nem volt egyszerű, persze közel se az új Dallasnak köszönhetően. 2012 egészen augusztus végéig nem a terveink szerint alakult, igazából még most se teljesen, de van fény az alagút végén, sőt.. az a bizonyos alagút vége egyre közelebb került, majdhogynem már ki is léptünk belőle, igazából félig már ki is. Költöztünk. Néhány bútorral, könyvvel és miegymással. Egy Renault Masterrel.

Ilyen idővel jött meg az ősz. Direkt nem is törekedtem éles kép készítésére. Kicsit fakón is színes, őszkezdeti. Az eső meg szakadatlanul rendült, vagy fordítva. Gondolati távolugrás következik: Életemben eddig csak egyszer költöztem, Tatáról a kép készültének helyére Pestre. Felcseperedésem helyszíne után most beérésem(?) helyszínét fogjuk magunk mögött hagyni. Ilyenkor gondolom normális kicsit bizonytalannak lenni. Ugyan messzebb megyünk, mégis utazásban csak annyira amennyi alatt egy szigethalmi beérne Közvágóhídra. És még felújítás alatt a vonal. Ha annyi embernek megy talán sikerülni fog nekem is. A mindennapi pesti élet pedig éveket vesz el az ember életéből, szóval meg tudom magam győzni :)

Ekkor még tavasz volt. A virágzó almafa se virágzik már, a földön gyűlnek alatta az almák. Egyet meg is ettem, na nem a földről ám. A helyszínt feladom rejtvénynek, nekem már megy. Nem lövöm le.. a tavat, a vasutat és a főutat, de sokat segítettem. És nem Tata, bár ott is van tav, vasút és főűt, csak ott Öreg és Cseke, 1-es és 1-es (ex 100-as).

A telet most éppen nem várom.