2006. október 23., hétfő

Zenebona...

Üdv! ki tudja miért de némi zenélgetős hangulatom lett, nopersze nem porosodó gitáromat fogom előkapni (blogon keresztül amúgy is nehéz lenne) hanem szállok a dallal :) vagy csak arról fogok dumálni miféle dolgokat hallgatok mostanság, már ha nem baj...Itt élünk az internet korában, mikor mi az internetes társadalom lettük a Time magazin szerint az év embere, még akkor is ha képzavarnak látszik, hogy egy többmilliós (százmilliós, stb..) réteg legyen ez év embere. Valamint itt élünk, ahol lényegében bármit meg lehet szerezni ezen a hálózaton keresztül, gondolok itt mondjuk a fájlcserélő programokra, jogilag nem nagyon tudtak belekötni az okosak, de rajta keresztül mégis be lehet szerezni otthon ülve rengeteg zenét, filmet stb. De váltsunk témát: az utóbbi időben mióta van netem elég sokféle zenét, albumot hallgattam már meg, sok pillanatok alatt törlődött, mások meg azóta is napi szinten a windows media player hatalmába kerülnek.
Következőnek mondjuk jöjjön Sting. Azt hiszem nem kell őt bemutatni senkinek. Lemeznek meg a Songs From The Labyrinth. Gugli magyar nyelvű találat 273, bár jelen esetben legalább van köztük kapásból nevesebb, pl az est.hu. Nem szokványos Sting album, nem az a rádióban éjjel-nappal játszható valami, nem. Ez az 1563-1626 között élt John Dowland dalaiból áll. Sting és az őt kísérő lantos, meg van amikor saját magát kíséri. Érdekes darab, ha valaki nyitottnak érzi a zenei ízlését valami új befogadására akkor mindenképp ajánlott. Vagy csak pár mécses a szobába, nyugalom és ez az album, lehet válogatni :) http://youtube.com/watch?v=jNzK28eCdc8 (időközben a videó beillesztését a tulaja megtiltotta így csak linkelni tudom)

Nézzük mi van még elől a különféle albumokkal töltött mappáimban:)Igen, igen. Beatles. Lehet róluk elmondani sokmindent, de ezek a gombafejek mégis elég sokszor szólnak nálam. Persze van aktualitásuk is. Nem túl rég jelent meg egy vállogatás lemez tőlük 'Love' címmel. Erről a lemezről viszont nem fogok áradozni... Szerintem gyenge dolog, néhol összemixelt számok.. kb ennyi. A számok jórésze pedig a Blue album (1967-1970) 28 száma közül került ki. Ha valaki Beatlest akar, akkor inkább tudom ajánlani az említett Blue albumot mint ezt az új vállogatás lemezt. Addig is Strawberry fields forever, de csak eredetiben ;)

Így hajnalban nem vagyok valami nagyon ötletdús, azt hiszem bemutaásra elegendő most ez a három album. Kettő mellé a margóra kis mosolygós fejecskét rajzolok, az új 'bitliszhez' meg egy kicsit mogorvábbat, de ott a régi, az a lényeg :)A végére hagyok némi karácsonyit :)szokás manapság emlegetni a csöpögős Last Christmas című számot, hogy mennyir eunalmas már. Magam is így tartom, kis keresgélés után én például egy igényes swing albumra leltem. A Glenn Miller Orchestra előadásában 20 karácsonyi dal. Nem csöpögősen, mai füllel hallgatva talán nem a megszokott módon.Mér ha azt veszem alapul, hogy a '40-es évek bigband zenéje manapság nem számít túl megszokottnak ;) A végére búcsúzásul egy kis karácsonyi ajándék, így kívánnék az Kellemes ünnepeket. Egy rendkívül mű, megrendezett amerikai vacakság, habár a két szereplő talán kárpótolhat mindket. Bing Crosby és Frank Sinatra (vagy ahogy saját maga nem szerette: Francis Albert Sianatra ) előadásában. Két nagy hang énekel nekünk, mindöszesen meg kell nyomni a Play gombot :)

na, de ezt a videót most nem sikerült meglelnem...

2006. október 12., csütörtök

Újabb hétvége a városon kívül

Úgy látszik a csütörtöki napjaim mindig érdekesen alakulnak. Ma Csepel felé vettem az utam. Kezdetnek megtettem első utam a 2008-as pályaszámú Combinóval. Szép, csendes meg ilyesmi, de egy kis titok a hozzá nem értőknek: ajánlom, hogy a 2-es vagy az 5-ös modulban utazz, ha azt akarod, hogy még nagyobb csend legyen. A Combi 6 modulból áll, az említett kettő a két fejmodul utáni rögtön, csendesnek meg azért csendesebb, mivel itt csak futó kerekek vannak (ebben a két modulban nincs hajtás). Mellesleg, ha valaki is Combinóval akar utazni, ajánlom, hogy legyen érvényes jegye, vagy bérlete (ez mondjuk amúgy sem elhanyagolható tanács..) ugyanis két-három ellenőr folyamatosan járja a masinát... visszatérve utamra... egészen a Borárosig mentem, majd életemben először végigutaztam a csepeli HÉV-vel, milyen fura, múlt héten ugyanezt a szentendreire írtam :) Csepelen egész meglepődtem, mikor beér a lakott területre teljesen villamos körülmények között jár. Na jó, ez nyugaton a különféle közlekedési rendszerekben nem olyan fura, de itt annak találtam...

Csepelre érkezvén a 38A/138-as buszt kezdtem keresni, de már a Hévről kiszúrtam. Egy okból különleges most a vonal: A VTtransmann cég dolgozik rajta (részben) mint alvállalkozó és ezen feladatát Pécsről vett használt Ikarusokkal teljesíti, nem is oly rég óta :) az igazi érdekesség egy Ikarus 284-es típusú busz, ez az Ik. 280-asnál alacsonyabb padlószinttel készült, nomeg elég kevés is készült... de sajnos ő nem volt vonalon, meghibásodása miatt épp' szerelik. Cserébe 'csak' Lakihegyen voltam el egy darabig (38A vég) majd 'CSEPEL, SZENT IMRE TÉR VÁ.'-nál... majd haza HÉV-vel... de mivel küldetésem(284 fotózás) nem teljesült, ezért jövő héten is lesz errefelé egy köröm.

A hétvégével annyi, hogy megint a Döbröntés bandával lesz valamifégle tali, asszem Neszmélyen:) szóval megint jól informált vagyok... holnap némi vonatozás vár majd rám, meg egy görbe hétvége, a tudatlanságom meg nem zavar :) most amúgy, az az egy bizonyos valaki (akivel voltak így nyár táján is történések) nem lesz ott, hogy ennek örülök e vagy sem azt még nem tudom, a baj, hogy kb enyit tudok összesen. Ő nem lesz, meg tudok két embert aki lesz... és a többi? na mindegy, erre a hétvégére még jó időt jósol a meteorológus banda és ez tetszik, bővebbet majd később tudok mondani.

Addig is Jó éjt/hétvégét/napot és mindent...

2006. október 9., hétfő

Hétvégi rövid...

Pénteki napommal kezdeném, bár tudom már hétfő van, de muszáj :) ne kallódjon el semmi érdekes. Történt ugyanis, hogy egy ismerős sráccal (aki nem is oly rég hajóra szervezett születésnapot, lásd lentebb) ráérős esténket orvosolandó egy kis esti programot találtunk ki, vagyis annyit, hogy fél 9-kor találkozunk a Moszkva téren, aztán majd kezdünk magunkkal valamit. El is indultam, igaz késve és még az őszi metrópótlással se kalkuláltam, pedig nem mintha nem tudtam volna róla... már majdnem a Keletinél voltam (nem dicsőség, a Stadiontól csak eggyel tovább jutnom...) mikor csörgött a telefonom. Apám volt az, a szolgálati kocsiban felejtette a lakáskulcsát. Okoskodás, egyeztetés, jön hozzám a Keletihez. Időközben a Moszkva tér is módosult. Westend lett belőle 9 órára. Jött apám, végül elvitt a Westendig ahol mozizás lett a program. Az új Asterix filmet (Asterix és a vikingek) néztük meg. Két komoly ember :) Majd a Nyugati téri aluljáróban lévő Budapest műholdtérképen sétálgattunk, keresgéltünk rajta helyeket. JA!! még ez előtt a Nyugatin keresztül sétáltunk át ki a villamosmegálló felé és mit látok a 'csodás' peronzár kordon mögött? A 20-as Nohabot!! (M61-020) a Gyertyafény expressel, de ezt csak vasárnap tudtam meg, mármint, hogy egyáltalán mi a fenéért volt ott. Hazaérve került is fel a Nohab topikba...

2006.10.7. Lement a politikai felhajtás, ismét járnak Combinók! :)

Reggel időben kelés, leblattyogás a ház elé, ahol egy VW Transporter állt, benne apám, kersztanyám, ilyesmi :) aztán indulás az Árpád híd felé, ahol pár ismerőst még felszedtünk, meg még egy autó csatlakozott. Az útirány Garáb, Nógrád megye, Magyarország :) A Falusi Vendégfogadóban (Petőfi út, 22) volt a szállásunk... 17-en voltunk. Aztán indultunk Hollókőre, először fel a várba, majd le az Ófaluba. Világörökség és társai. Hollókő után Szécsényben tettünk egy kört, majd vissza Garábra. Csoportosan meglátogattuk a falu azt hiszem egyetlen nevezetességét, a forrást (ahol már délután is voltam) aztán vacsiztunk. Vadpörkölt.. nyam-nyam :) Majd idővel alvás... nem nagyon bírtam a kiképzést, hiába..

2006.10.8. Schumacher elveszti a világbajnoki esélyeit...

Reggel a Forma-1-ről lemaradtam, de jobb is, hogy nem láttam ami történt... amióta az eszemet tudom M. Schumacher drukker vagyok, erre 2001 óta először vagy újra (..) motorhibával kénytelen feladni a versenyt az első helyről, pedig ha ez megvan akkor igen jó eséllyel nála a világbajnoki cím és így mehet nyugdíjba. De nem...

A napom amúgy egy kicsit nyugtalan alvás után egy nagyon finom gombás rántottával indult, majd elindultunk, de engem a 11:04-es pásztói vonathoz vittek ki, ugyanis programom miatt nekem Pestre kellett érkeznem. Eredetileg azt hittem, hogy 3-ra, de kiderült, hogy csak 5-re. Mindegy, így is úgy is el kellett volna jönnöm hamarabb tőlük, max nem Pásztóról, hanem messzebbről, Salgótarjánból vonatoztam volna haza. A vonatnak nyáron szokássá vált módon, a kerékpárszállító részét választottam, nyugisan, egyedül egy kopott kocsiban, szép nógrádi tájakon. Jó kis út volt. Hatvanban átszállás, majd megérkezés a 'csodás' Bp-re... valahogy soha nem lelkesedem a Pestre érkezésekért, de ezt talán már írtam is. Ötre, pontosabban a lassú metrópótló és az orrom előtt elszaladó 56-os villamos miatt, öt utánra érkeztem dolgomra, fél kilenckor indulhattam haza...

Aztán volt egy mai napom, egy hétfő... de igazából említést sem érdemel.

2006. október 5., csütörtök

Szentendrén jártam...

Kezdetnek letudtam a dolgaim, csütörtökön amúgy is hamar végzek, de most még hamarabb szabadultam. Már napközben elkezdett motoszkálni valami a fejemben. Történ ugyanis, hogy 3200-at, az első UV típusú villamosunkat kedden Angyalföldről MÁV és HÉV sínek, valamint két Muki és egy HÉV-es Bobó segítségével átvonszolták Szentendrére a BKV Zrt Tömegözlekedési múzeumába... Szóval szeretett 3200-ánk második napja porosodik múzeumban és bennem meg egyre erősödött a gondolat, hogy meg kéne őt látogatni új lakhelyén.

Így is tettem, már 11:40 tájt indultam, a 18-as tartózkodójánál egy ismerős alakra lettem figyelmes, mégpedig BKV fődiszpécserünkre, SzFerire, mikor legutóbb 3200-án utaztam (ápr.1) akkor ő vezette... most őt látom és épp' 3200-hoz igyekszem, szóval a hangulatom meglett :)

A Batyiról 12:10-kor indult a HÉV-em Szentendrére, ez volt az első alkalom, hogy végigutaztam a vonalon, egyben ez az első HÉV vonal amit végigutaztam, hiába, nem az én műfajom. Még 1 óra se volt mikor megérkeztem 'A' múzeumba. Kedves emberek fogadtak ott, a jegypénztáros nénik és a teremőr bácsi. Mókásan hangzik, de így igaz. Sajnos eléggé pangó hely ez a múzeum, pedig egy elég becsületes gyűjteményük van, igaz mondhatnám a hibáját is a dolognak. Aztán megérkeztem a csarnokba, hajdani HÉV kocsiszín, most oldtimer villamosok hona, na jó, néhány HÉV-es ereklyével megspékelve. És ott, és ott, és ott van 3200.

Fotózgattam, körbejártam őt is, meg a többi kiállított járgányt is, de főleg őt, 3200-át... hiszen mégis csak ő az új. Sajnos fotózás szempontjából nem a legjobb helyen van, tolhatták volna beljebb a csarnokban, de gondolom a jövőbei mozgatásokig így az egyszerűbb a tárolása. Szóval telt-múlt az idő, lassan már mesében éreztem magam:) Hátra sétáltam a buszos részhez is, majd onnan visszafelé két, hallhatóan angolul beszélő egyed közeledett felém. Én ismét 3200-t tartottam szemmel. Majd ők is megérkeztek,úgy látszik a buszok nem nagyon érdekelték őket. Házaspár kinézetűk volt, a pasi épp az UV típusról mondott pár szót a nőnek. Nem bírtam ki, hogy ne kotyogjak közbe:)

Elsőre csak annyit mondtam nekik, hogy csak most érkezett, két napja van itt. Gondoltam nem tudják és azt hiszik ősrégi kiállítási darab. Bejött a dolog, nem tudták és ezzel a kis közbeszólásommal beszélgetésfolyamot indítottam útjára. Kiderült Newcastlei lakosok, valamint közlekedésbarátok szintén.. sajnos kissé akcentusos és nagyon angol angolja volt az angol fazonnak, ezért csomó dolgból csak kisebb részeket értettem, valljuk be, az egy hete dicsőitett BBC-s Hungarian evening bemondói érthetőbb angolt beszéltek. De így is megértettem sok dolgot, pl a Körszállóban laknak :) nomeg már bejárták pl a 3,19,47,49-es villamost,MillFAV-oztak (Földalatti) utaztak jó kis szovjet Ziu trolival a 74-esen, voltak Fogaskerekűzni és a Széchenyi-hegyi gyermekvasúttal is utaztak. Viccelődött is a pasi, hogy olyan mint egy óvoda, kis gyerekekkel, csak itt ezek a gyerekek szalutálnak a vonatnak, nomeg ők kezelik a vonatforgalom ellátásához szükséges berendezéseket... bezséltünk tömegközlekedési kérdésekről, mutogatott a digitális fényképezőjén fényképeket innen-onnan... angol kisvasúttól német nagyvasútig. És folytathatnám még a felsorolást egy darabig, ígérem nem teszem. A lényeg, hogy egész sokat dumáltunk. Majd búcsúztam tőlük, indultam kifelé...

És most azt hiszed ennyi a történet? na akkor még nem ismersz :)Szóval mennék már kifelé, felspejzlok BKV-s újságból, mikor az egyik teremőr/jegypénztáros nő elindul a kis főhadiszállásukól, valami olyasmi szöveggel, hogy megnézem mi a helyzet. Na jó, nem így mondta, de a lényeg ez volt. Menne a csarnok felé, de először bennem akad meg, már megint elkotyogom magam. Megvannak, most beszélgettem velük. Angolok, Newcastleből. Mivel csak ez a páros volt rajtam kívül a múzeumben mint látogató (sajnos nem egy ismert hely (mint már írtam is egyszer), pedig ott van a HÉV végállomása mellett..) szóval a nő munkája semmissé vállt, ha megvannak akkor be se megy :) na jó, igazából azért nem ment be mert elkezdtünk beszélgetni, hiába, ez egy ilyen nap :) Kiedült, hogy már a múzeum nyitása óta ott dolgozik és hát panaszkodott egy sort a mostani főnökről. Azt mondja az elmúlt 15-16 éveben a mostani a harmadik főfazon, de ő nagyon különbözik az eddigiektől. Míg ez előzőek védték, óvták, óvni szerették volna a kiállított csodákat ez a mosatni tesz rájuk magasról... én nem tudom ki ez, de az elmondások alapján nem szerettem meg, az biztos. Vele is beszélgettem egy darabig, de már lassan tényleg indulnom kellett, el akartam érni a 15:36-os HÉV-et, hogy lehetőleg úgy fél öt tájékára már megérkezzek haza. Szóval szép lassan búcsúzóra fogtam a beszélgetést, kissé fájó szívvel, de tényleg nem ártott már elindulnom, például az ebéd már kezdett igencsak esedékessé vállni :)

Így jöttem el Szentendréről, mosolygósan, vidáman. Egész hazautamon volt min pörögnie az agyamnak. Láss csodát, egy kósza, kimegyek és megnézem 3200-t ötletből egyilyen kellmes délutánt szereztem magamnak, volt vagy kétésfél óra amit ott töltöttem a múzeumban és Szentendrén is csak pár perccel többet, de mégis annyi minden történt, hogy még így a lényeget leírni is sok:)