Krakkó - első nap

...szóval voltunk Krakkóban. Amennyire rég szóban volt, annyira gyorsan vége is lett.
Kezdjük az elején. 21-én fél hatra indultunk a Fradi pályához, az Orangeways járatok indulópontjához. Jókora VDL Bova túristabusz várt minket, bár a 3-4-es ülés helyett a 7-8-es nyolcas lett a nyerő annyira végül nem bántuk. Pontosan indultunk, teli busszal. Hungária-M3-M0-M2 és irány észak felé. A kávé ingyé jár, kap az ember eldobható fülhallgatót és megy a film. Pihenő csak Besztercebányánál volt.. Odafelé a filmkínálat egy Katherine Heigl filmmel kezdődött (Csúf igazság) majd egy sokkal borongósabb poli thriller (A dolgok állása), végül egy teljesen felejthető valami, amit nem is néztem. A táj néhol ismerős volt, hiszen azért jártam már busszal Krakkó felé. Szlovákia egyébként elég lehangoló képet mutat, a táj szép de a települések java inkább említést sem érdemlő szocrendszerben szétcsúfított valamik. Lengyelországba érvén megváltozott a táj, előkerültek a nemzeti lobogók, fekete gyász szalaggal.
Aztán valahogy végre Krakkóba értünk, a főpályaudvar melletti fő-buszpályaudvarnál dobtak ki minket. Átsétáltunk a vasút alatt, majd a szomszédos Geleria Krakowska (hasonló mint nálunk a Westend a Nyugati mellett) WC tesztje következett. A hely megbukott a teszten, egyébként, hiszen egy ekkora méretű plázában büntetendő ilyen kis vécéket összehozni. Azért az csúnya dolog, hogy a férfi wc előtt is sorba kell állni, olyan kicsi a kapacitás..Majd kis séta következett a Planty felé, szállás elfoglalása a Dluga utcában és indulás a belváros felé. Utcánk éppen teljesen fel volt túrva, elejétől a végéig, ezért már inkább alternatív útirányon haladtunk a Bagatela színház felé, ahol már megszűnt a jegypénztár így nem lett villamos háromnapi jegyünk (az automata meg a 100-ast nem szerette). Mindegy.. elindultunk a Főtérre, majd a Wawel, zsidónegyed főtér irányból visszafelé. Ekkor még csak elég felületesen nézelődtünk hiszen a fő városnéző nap a következő volt.
A Főtéren, a Szent Mária-székesegyház bejárata mellett találkoztunk az első komolyabb emlékhellyel, később a várost járva azonban több helyen visszaköszönt a másfél héttel korábban Szmolenszknél meghalt elnöki pár képe. Több templom, iskola bejáratánál.. de akár hirdetőtáblákról is visszaköszöntek, több helyen is lehetett találkozni egy képes tablóval amin az össze áldozat szerepelt. A már említett sok-sok gyász szalagos nemzeti zászlón túl szinte valamennyi újság címlapja is a róluk emlékezett.
A Zapiecekben ettünk már pirogot is, ami gyakorlatilag derelye szerű dolog, esetünkben húsos és gombás változatban. Természetesen egy Kefirekben vettünk már fekete Okocimot meg talán Tyskiet. Ezek közül az előbbi még a szálláson elfogyott, utána jött a pirog.
Szállásunkon megpihenvén derült ki, hogy 2010-ben a lengyel tévékben a hangalámondásos filmek még mindig hódítanak, én mondjuk nem lepődtem meg rajta, de reméltem első 5 évvel ezelőtti látogatásomhoz képest valami változást.. sok azonban nem történt.

Sülysáp

...eredendően Tápiósüly és Tápiósáp, a Gödöllői-dombság végében. Édes jó anyám és férje itten építkezik éppen egy ideje, hamarosan talán végre el is készülnek végre. Tegnap hát mi is ellátogattunk hozzájuk, majd sétáltunk is egy jó nagyot. A vulkáni hamuban(?) :)
Előző bejegyzésem szerint egyébként most Miskolcon kéne lennem, de mivel egész Kelet-Magyarország egy nagy felhő alá bújt és az eső is esik inkább nem mentem..
Ide nem szoktam nagyon közlekedési képeket hozni, de mivel elég vacakok a másikba mégse tehetem őket, ugyanakkor muszáj vagyok megemlékezni, Gróf Széchenyiről és az ő tiszteletére magyaros motívumokba öltöztetett GySEV Taurusról ha már pont a Keleti csarnokában ácsorgott mikor mi a harmadik vágány felé kutyagoltunk a Szolnok felé tartó zónázó vonatunkhoz, ami vagy 30 perc alatt repített el minket Sülysápig, csak Kő-Felsőn :o) és Rákoson megállva.
Séta közben a dombtetőről (egy két szántóföld között húzódó kis földútról) lőttem egy két képet le a település felé. Ezen éppen Szőlőstelep vasútállomást sikerült beazonosítanom, persze már itthon. Az a sárga elnyúló épület a bokrok mögött, ha így egyszerűbb :) A linkelt vasútállomások.hu-n kommentelő szerint a megálló a mostani menetrendtől kezdve Szőlősnyaraló névre hallgat, mely egyébként egy régebben már megszűnt megállóhely neve.
Ezen a képen középtájt a tápiószecsői Szent Miklós templom uralja a terepet.
A két kuty.. Pajti a kis fehér vacak, igazi kispesti panel kutya és egyben talált kutya. Havannai pincsnek gondoljuk, aztán vagy nem :) (2012: amely elképzelés később Coton de tulearra változott, ő később egyébként új gazdihoz került) A fekete nagy, aki igazából jóval fiatalabb, Zazie. Illetve hivatalosan Gloire du DragonNoir, CH Turbo de la Negresse és Alpage des Assiers csemetéje, mellesleg pedig egy beauceron (ehh.. nekem jó lesz boszeronnak is). Ő tavaly augusztus másodikán született, szóval csak pár nappal idősebb a mi két makkánknál :) ..akik jóval kisebbek, kevésbé nyálasak és nem ijed meg az ember ha elkezdenek az irányába szaladni :P
Csigák itt és ott.
Ha már természet, hangyakarika :)
A fasor mögött van igazából a település java, ezt már a vasútállomáson.. illetve a vonatból néztük, az az adótorony(?) aminél voltunk elég jól látható onnan. A zárókép pedig a második, kis földutacska, oszt ennyi.. :)

Menetrend

Holnap Sülysáp, aztán Miskolc(?), majd Krakkó és Agárd zárásként. Az elkövetkezendő 10 napom szabad, semmiféle munka.. s ha keresnének se érek rá, mint látszik is a felsorolásból :)
Pusztán, hogy egy kis színt hozzak, egy március végi kép a CET-ről, amit a Közraktárakból művelnek, hogy szépen fejezzem ki magam. Március végén bizony olyan szép idő volt, hogy én a csak szép időben tekerő is előkaptam a már rég porosodó bringát és tekertem pár kört. Az idő igazából azóta se volt velem. Persze ha nem tekerek akkor se a dugóban állók közé tartozom, lévén mindenhova valami kötöttpályással megyek. Rég voltam viszont Critical Massen, és most is kimarad, mert pont egy hét múlva szombaton lesz és csak este 11 körül érkezünk vissza. Pedig jó dolog az, bár nem ismerem az idei útvonalat...

A vulkán ellenünk..

Mint már párszor említettem, szerdán megyünk Krakkóba, minekelőtt vasárnap temetik ott az egy hete (se) lezuhant Kaczyński lengyel elnököt. Namost.. időközben Izlandon ontja magából egy vulkán a füstöt (hamut) minek következményeként Angliával kezdve sorban zárnak be az Európai repterek tegnap óta, teljesen összeomlott a légi közlekedés tengeren innen s lassan túl is.
Közben Krakkóba készül Obama, Merkel, Putyin stb.. persze repülővel, úgyhogy lehet, hogy nem lesz a mostani hétvégén megtartva a waweli temetés, mi pedig bármennyire is szeretném nem maradunk ki a tüntetős, gyászoló Krakkóból. Persze honnan tudhattam volna ezt két hónapja..

Lech Kaczinzsky

Mostanra bizonyára mindenki hallott a szombati eseményekről. A lengyel elnök Lech Kaczinsky gépe lezuhant. Vele együtt 96 halottja van a katasztrófának, javarészt politikai és katonai vezetők, közéleti személyiségek, de papok egykori Katyni áldozatok hozzátartozói is voltak a gépen ami Oroszországban, Szmolenszk repteréhez érkezvén roncsolódott szét..
Egy hetes nemzeti gyászt tartanak most Lengyelországban (amit évek óta mindig lenygelnek gépelek elsőre..). Kaczinskyt most szombaton temetik, mi szerdán érkezünk Krakkóba. Már nem egyszer említettem, hogy mennyire várom már, hogy Krakkóba menjünk, vagy két hónapja részint ez tart életben.. most azonban egy gyászoló ország második legnagyobb városa, egykori királyi városa, fővárosa az uticél. Másfél héttel az egész országot sokkoló események után.. Nem tudom mit várok, mire lehet számítani, miben fog megnyilvánulni mindez az egyébként mindig pezsgő, vidám főtéren.. vagy csak a várost járva egy villamossal, de úgy számítok, hogy látható hatása lesz..
Mécsest viszünk, ezt már kitaláltam.. valahogy úgy képzelem, hogy mondjuk a Wawel székesegyházban kint lesz még az elnök képe, körülötte megannyi kis pislákoló lánggal, mint a híradások képeiből gondolom.. habár nálunk a választások agyament hírei már csak egy-egy kis említésnyi helyet hagynak a lengyel eseményeknek a www.gazeta.pl most is az elnök koporsóját vállukon vivő katonák képével nyit, tovább lépve pedig ikertestvére borul térdre a repülőtér aszfaltján a koporsó előtt.Emékezésként álljon itt a wikipedia egy oldala, 96 névvel:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_casualties_of_the_2010_Polish_Air_Force_Tu-154_crash

Haladva a korral

Macsk

..szóval vannak macskáink. Kettő is, itt meg vannak róluk képek.. az ilyesmivel nem én foglalatoskodom. Mivel egy jó ideje nem kaptak féregtelenítőt (hiába házi makkok, néha azért nem árt) a Martos Flóra utcában lévő állatpatikában vettünk nekik. Komoly 600 forintunk bánta a dolgot. Martos Flórát Bolgárkertésznek hívják egyébként, de hiába sétáltunk már csomószor arra, csak most vettem észre a régi neves házszámokat az egyébként meglehetősen szoc Kerepesi-Bolgárkertész részen fekvő lakótelepen. Martos egyébként vegyész volt és mint most számomra kiderült, természetesen köze volt az illegális kommunistákhoz is, szóval nem véletlenül 'kapott utcát' egy olyan helyen ahol minden lépcsőház bejárata felett egy-egy igazi kommunista szájízzel idealizált domborművet lehet megcsodálni. (Alant Martos bélyegen)Ez a környék egyébként megérne magában is egy bejegyzést, mint ahogy a krakkói Nowa Huta városrész is ami moszkvai pénzeléssel, gyakorlatilag a vasműről kapta elnevezését és amit három hét múlva végre nem csak villamosból fogok(gunk) megcsodálni.
Szóval a makkák kaptak féregtelenítőt, valahogy beléjük imádkoztuk. Az enyim, a Maci aki egyébként Darnelnek indult (A Nevem Earl sorozat "Rákos" ("Crabman") fekája után) mikor még fiú macsokról volt szó. Néha Natasa is, egyébként remek olimpikonunk után. "Höhö hús.. höhö csoki." akiről kb ennyi maradt meg bennem a főzős műsorok után. Nem bántásként, de kicsit gyermeteg világban él. Gondolom az élsport nyújtotta burok hatása. Nos.. Macika is kicsit Natasa néha :) Szóval a macskám elkezdett fura lenni, a szokásos rosszaságon túlmutatva. Már arra gondoltunk, hogy talán szorulása van (mindez esti kaki időben), de mivel a féregtelenítőnek semmi ilyen hatása... nagyjából egyszerre világosodtunk meg. Tüzel a mi kis ártatlan, 7 és fél hónapos makkapinánk (?!). Ennek eredményeként prüntyög egyfolytában, lemegy "tacskóba", remegve tolja a seggit az égnek félrecsapott farokkal. Mindezt őrületbe átment tekintettel. (Tessék.. hallja, hogy róla írok.. bár most egy picit lenyugodott de felugrott az asztalra, alig tudok gépelni tőle).
Ez a kis dög nem is rég még a tenyeremben elfért, most meg meg akarja dugatni magát velem. Vagy ha nem is, de pont úgy pucsít, dörgölődzik..
Mindez azért érdekes mert két nagyon hamar megdöglött aranyhalon kívül más állatom nem volt még előttük és rendkívül jót mulattam tegnap este a felismerésen. De azért már kezd zavaró lenni a dolog :o)
Szóval zajlik az élet. Egyébként boldog nyuszit mindenkinek, bár lévén nem vagyok vallásos épp' azon töprengtem ma (korán keltem, mentségemre), hogy én inkább azt a mesét ünnepelném amikor Micimackó beszorult Nyuszihoz. Ott is van nyúl, hasonló körítést lehetne oda is kitalálni. Sokkal vidámabb mint az önkorbácsolók és a kis időre magukat keresztre feszítő őrültek.