Jimmy

Visszatért egy kicsit a jóidő, valószínűleg ennek is köszönhetem, hogy ismételten rámtört egy allergiás 'roham'. Azaz az elmúlt két napban annyit fújtam az orrom, hogy tegnap késő délutánra az extra erős kék csomagolású Negró cukorka ízét se éreztem, és este úgy ettem hagymát, hogy az éreztem ugyan, hogy erős, de íze nem volt. Ellenben lefekvéskor kicsit még könnyezett tőle a szemem :) Reggel viszont úgy ébredtem, hogy talán a Bumeráng utolsó órájába még belehallgatok, de zene ment.. átugrottam gyorsan a Danubiusra és valaki épp' számot kért. Szóval már elmúlt 10 óra, nyugtáztam magamban. Fél 11 is volt. Délutánra már kezd visszatérni az ízérzékelésem, már a fülem is alakul (a sok erőlködős orrfújástól már az is zúgott..).

Az elmúlt napokban többfelé láttam ezt a 'plakátot'. Mai nap viszont megláttam ezen példányát. Igazi idill. Az elmúlt hetekben ismét a bulvár kereszttüzébe került Jimmy. Elvileg tudják (vagy nem), hogy ki ölte meg (vagy nem). Itt viszont mit látunk? Egy rozsdás szekrényt, ami valószínűleg valami áramellátási ketyerét rejt és amiről az évek alatt jónéhány réteg vadplakátot szaggattak le. Közben még csak véletlenül se kapott egy réteg védő festéket. Rajta a közel sem professzionális kivitelezésű plakát, amit akár én magam is tördelhettem volna.
És a tartalom? A Csepeli Munkásotthon (!) megnevezés már eleve egy letűnt kort idéz, hiszen a Csepel Művek területén manapság az ember már több rozsdát mint tényleges ipari termelést talál. Ennek fényében a csepeli munkás fogalma is kissé kérdéses. A rendezvény gondolom a jobb sorsra érdemes (?) Jimmy emlékének állít emléket. 30 fellépő sztárral? Vajon kik lesznek ezek a lények? Van egyáltalán ennyi, értékelhető (nem zenész, nem művész, nem alkotó egyéniség) sztár kis országunkban?
Jegyek az ismert jegyirodák helyett a Munkásotthonban, illetve telefonon válthatók. Hogy fészbukos lájkolós oldal nincs, egye fene.. de egy honlapcím esetleg? Nem szeretném tudni kik számítanak a plakát célcsoportjának, de remélem nem csak én érzem ezt rendkívül khm.. nem is tudom milyennek.
Jimmy családja egy újabb lehetőséget talált önmaga fenntartására.

Parlagfű és "gyógyital"

Elérkezett augusztus vége, bedugult az orrom, viszket a szemem.. egy kicsit haldoklom. Illetve nem is ma, szombaton volt most egy 'csúcs' mélypontom. Az egyik fő ellenségem ilyenkor a parlagfű. A képen egy vasúti szelvénykövet próbál éppen eltakarni egy nem is túl méretes példány.

Az allergiát ugyan nem csökkenti kimutathatóan, de legalább jól mutat ez a négyes. Körte, meggy, talán szintén körte, eperfa hordóban nyugtatva és dió. Jó volt mind a négy :)

Krakkó - második nap

Meglehetősen nagy csúszással folytatódik krakkói útinaplóm.

A második napunk a tényleges városnézés napja lett. Borongós hideg időben jártuk le a lábunkat. A Wawel székesegyház volt az első fontos állomás. Megvettük jegyünket és a Zsigmond harangtól a királyi sírokig végigjártuk a templomot. Természetesen a Kaczynski házaspár síremlékét is megnéztük. Egy része a múzeumnak azonban zárva volt. Bejártuk a zsidónegyedet, sajnálatomra a Műszaki múzeum éppen jelentős túrás áldozata volt így azt kihagytuk. Mivel így borult a napi tervem következett az improvizációs városnézés. A Visztula túlpartja eredetileg nem volt a tervezetben, de így akadt rá időnk.

Elhagytuk az útikönyv sorait és a Podgórzei főtér turistaterelő térképe alapján indultunk tovább. Habár a Bernatka híd a Kazimierz és Podgórze közt most épül, jelenleg még nem sok turistával találkoztunk a főtéren, pedig kifejezetten hangulatos hely. A Szent József templom pedig kifejezetten turistacsalogató látványosság.

Egy szétmanipulált kép a templom tornyáról (mivel nagyon beborult eredetiben használhatatlan). Eztán a Szent Benedek templom felé indultunk el. A városias hangulatból a Bednarskiego park csöndjébe jutottunk majd onnan egy kertvárosias, kicsit Rózsadomb szerű részhez értünk. Alig pár száz méter megtételével egy kis szintkülönbséggel egy egészen más helyre jutottunk. Aztán egy tisztás fogadott minket a dombtetőn és a Szent Benedek templom és erőd.

Ez a templom.

Ez pedig az erőd. Róluk bővebben a városrész honlapjának magyar(!) részlegén. Sajnos az erőd jelenleg hasznosítatlanul áll, pedig egészen jó panoráma nyílhat a városra innen, és villamossal nincs is messze a belvárostól. A dombról leereszkedvén elindultunk, ekkor következett be a legnagyobb eltévedésem. Némi felesleges séta után az egykori zsidónegyedhez érkeztünk, láttuk a gettó falmaradványait majd a Gettó hőseinek teréhez érkeztünk. Eddigre már elég sokat sétáltunk, kezdtünk kifáradni.

A székek emlékműként állnak a téren. Az utcán elhagyatottan álló bútorok a gettóból elhurcolt emberek után maradtak a háború alatt, ezt idézi a tér. Nagyjából az új épület mellett balra továbbhaladva, egy vasúti megállóhely alatt elhaladva (egy gülüszemű motorvonat pont a szemünk láttára indult, jó komótosan). Rögvest építkezés nyomaira lettünk figyelmesek az utca bal oldalán, nyugtáznunk kellett, hogy a Schindler gyár múzeumának bővítése folyik, szóval ez is zárva.

Nem túl korhű összeállítás az egyébként jellegtelen szürke gyárépület bejáratánál. Innen a Kotlarski hídhoz indultunk ahol most, augusztus elején adták át az új villamosvonalukat. A Lágymányosi hídhoz hasonlóan ez is úgy készült, hogy a villamos helyét előkészítették már építésekor. Most átért rajta a villamos. A túlparton a Galeria Kazimierz bevásárlóközpontot csodáltuk meg, majd nagynehezen elértünk a villamoshoz, további nehézségek árán jegyet is sikerült vennünk. Maradjunk annyiban, hogy örülhetett a pékségben a nő, hogy egy-két vacakságért váltotta fel a pénzünket, hogy tudjunk az automatából jegyet venni. A péksüti kultúrájuk egyébként irigylésre méltó. A belvárosban az előző esti pirogos helyen ettünk/ittunk barszczot és zureket (nagy talány, lengyel hagyományos levesek). Így aztán gyakorlatilag el is ment a nap nagyobb része. Villamossal kimentünk még a Kapelanka 54-ig, alias Tesco majd a szállásra tértünk vissza és elmentünk a zsidónegyednél még első nap kinézett étterem/kocsmához. Ott bigost ettünk, csapolt Zywiecet ittunk teljesen elfogadható áron, holt fáradtan. Örömünkre az étel finom volt és laktató is. iután innen léptünk, szerencsére gyorsan sikerült villamost fogni, igaz előtte még megcsodáltuk a szemközti magyar étterem kínálatát. A villamosról leszállva a főpályaudvarnál a plázán át indultunk vissza szállásunk felé.
Harmadnap a külváros felé vettük az irányt, a repülő múzeum szerencsére nyitva volt, majd a Nowa Huta városrész, egész pontosan először a kohászati művek oldalában a város végéig futó villamos szerepelt prgoramként.
Záróképként a Kis piactér ami a főtér szomszédságában egy akkora tér ami máshol elmenne főtérnek is, itt azonban rendkívül kicsinek hat. Pedig szép.

Dunakeszi

Ezt a másikba nem tettem, oda elég a komp. Azt azonban itt még nem mondtam, hogy újabban a valamivel izgalmasabbnak látszó csatornafedeleket is lődözöm. Keszi egyébként nem lopta be magát a szívembe, ezt könnyedén kijelenthetem.

Valaha elkészül majd még egy pozsonyi pár villamosképes bejegyzésem is, oda ez nem fog bekerülni :)

Krakowska itthon :)

Igen, lógok még krakkói bejegyzéssel, ez valószínű egy jódarabig így is marad még, de most muszáj megszólalnom. Tegnap elmentünk Lidl(i)be.. nem szoktunk mi olyat, pedig a legközelebbi viszonylag közel (bingaúton cirka 2 km.) van. A Fogarasi Tecsó mögött. Legnagyobb meglepetésemre a felvágottak között egy lengyel ismerőst pillantottam meg. Biz' ez Krakowska. Nemrég szosz írta meg lengyel étel élményeink egy részét, aminek többi része úgy érzem rám várna..

Rövidke krakkói látogatásunk alatt ugyan nem ettünk Krakowskát semmilyen formában, viszont hoztunk haza chipszet, krakowskásat :) A Lidlis csomagolás Krakkói sertéssonkánat fordíja, ami egyébként meg is állja a helyét, bár kint a "Kielbasa" azaz kolbász kategória alatt fut. Az igazság valahol félúton, úgy érzem a lengyelek külön kategóriaként tartják a 'Krakowskát'.
A wikin egyébként jól elkeveredhet az ember:
"A kolbász, kalbász, kóbász (szláv klobasa) tisztára mosott bélbe vagy műbélbe töltött, (..)"
Látjuk, klobasa.. ez lengyelül kielbasa.. a lengyel wiki pedig visszautal:
"Kiełbasa – produkt spożywczy, którego nazwa polska (słowiańska) pochodzi z języka węgierskiego (oryginalnie kolbász)."
Nem, lengyelül még mindig nem tudok, de a wegierskiego (magyar) és az orygialnie kolbász azért nem bonyolult :)

Szóval ilyesmit talál az ember egy egyébként német eredetű cég hűtőpultján... mely egyébként rengeteg "noném", másodvonalbeli német termékkel operál (csak megjegyzem, semmi rosszallás, na..). A karkowska mégis lengyel honban készült, és csak lengyel és magyar tájékoztató van rajta. Éljen :)


Egyébként finom.

Voltam Miskolcon..

Mint mondtam már előre emlegettem ismét ellátogattam Miskolcra. Nem szeretem a várost, ezt jó előre mindig leszögezem, most viszont, hogy több bő 3 év után ismét pár órát eltöltöttem a városban egész jól éreztem magam. Nyitóképnek a belváros egy szépen rendbetett szeglete a Szinva mentén. Nem túl sokkal látogatásom után igen komoly károkat okozott a környéken a nagy esőzések során megáradt patak, ekkor azonban még csak csendben folydogált át a városon. Ha csak ezt a képet látnám azt hinném, hogy egész szép a város :)
Természetesen villamosozni mentem a városba, hiszen már megkezdődött a következő éveket meghatározó Zöld Nyíl project. Én még last minute villamosoztam kicsit (azon rész a másik blogban szerepel részletesen).

Talán a harmadik kinézett időpontban mentem el végre.. szabadnapjaimon mindig közbeszólt az időjárás. Jól döntöttem végül, szép napos időt fogtam ki :) A szezon első fagyija is elfogyott mint látható, stílusosan villamos pályával.

Kicsit megfáradva még napórásat is játszottam, azt kell mondjam pontosan jártam. Én pedig azt tudom pontosan, hogy most egy jó darabig nem megyek ismét.. :)

Krakkó - első nap

...szóval voltunk Krakkóban. Amennyire rég szóban volt, annyira gyorsan vége is lett.
Kezdjük az elején. 21-én fél hatra indultunk a Fradi pályához, az Orangeways járatok indulópontjához. Jókora VDL Bova túristabusz várt minket, bár a 3-4-es ülés helyett a 7-8-es nyolcas lett a nyerő annyira végül nem bántuk. Pontosan indultunk, teli busszal. Hungária-M3-M0-M2 és irány észak felé. A kávé ingyé jár, kap az ember eldobható fülhallgatót és megy a film. Pihenő csak Besztercebányánál volt.. Odafelé a filmkínálat egy Katherine Heigl filmmel kezdődött (Csúf igazság) majd egy sokkal borongósabb poli thriller (A dolgok állása), végül egy teljesen felejthető valami, amit nem is néztem. A táj néhol ismerős volt, hiszen azért jártam már busszal Krakkó felé. Szlovákia egyébként elég lehangoló képet mutat, a táj szép de a települések java inkább említést sem érdemlő szocrendszerben szétcsúfított valamik. Lengyelországba érvén megváltozott a táj, előkerültek a nemzeti lobogók, fekete gyász szalaggal.
Aztán valahogy végre Krakkóba értünk, a főpályaudvar melletti fő-buszpályaudvarnál dobtak ki minket. Átsétáltunk a vasút alatt, majd a szomszédos Geleria Krakowska (hasonló mint nálunk a Westend a Nyugati mellett) WC tesztje következett. A hely megbukott a teszten, egyébként, hiszen egy ekkora méretű plázában büntetendő ilyen kis vécéket összehozni. Azért az csúnya dolog, hogy a férfi wc előtt is sorba kell állni, olyan kicsi a kapacitás..Majd kis séta következett a Planty felé, szállás elfoglalása a Dluga utcában és indulás a belváros felé. Utcánk éppen teljesen fel volt túrva, elejétől a végéig, ezért már inkább alternatív útirányon haladtunk a Bagatela színház felé, ahol már megszűnt a jegypénztár így nem lett villamos háromnapi jegyünk (az automata meg a 100-ast nem szerette). Mindegy.. elindultunk a Főtérre, majd a Wawel, zsidónegyed főtér irányból visszafelé. Ekkor még csak elég felületesen nézelődtünk hiszen a fő városnéző nap a következő volt.
A Főtéren, a Szent Mária-székesegyház bejárata mellett találkoztunk az első komolyabb emlékhellyel, később a várost járva azonban több helyen visszaköszönt a másfél héttel korábban Szmolenszknél meghalt elnöki pár képe. Több templom, iskola bejáratánál.. de akár hirdetőtáblákról is visszaköszöntek, több helyen is lehetett találkozni egy képes tablóval amin az össze áldozat szerepelt. A már említett sok-sok gyász szalagos nemzeti zászlón túl szinte valamennyi újság címlapja is a róluk emlékezett.
A Zapiecekben ettünk már pirogot is, ami gyakorlatilag derelye szerű dolog, esetünkben húsos és gombás változatban. Természetesen egy Kefirekben vettünk már fekete Okocimot meg talán Tyskiet. Ezek közül az előbbi még a szálláson elfogyott, utána jött a pirog.
Szállásunkon megpihenvén derült ki, hogy 2010-ben a lengyel tévékben a hangalámondásos filmek még mindig hódítanak, én mondjuk nem lepődtem meg rajta, de reméltem első 5 évvel ezelőtti látogatásomhoz képest valami változást.. sok azonban nem történt.

Sülysáp

...eredendően Tápiósüly és Tápiósáp, a Gödöllői-dombság végében. Édes jó anyám és férje itten építkezik éppen egy ideje, hamarosan talán végre el is készülnek végre. Tegnap hát mi is ellátogattunk hozzájuk, majd sétáltunk is egy jó nagyot. A vulkáni hamuban(?) :)
Előző bejegyzésem szerint egyébként most Miskolcon kéne lennem, de mivel egész Kelet-Magyarország egy nagy felhő alá bújt és az eső is esik inkább nem mentem..
Ide nem szoktam nagyon közlekedési képeket hozni, de mivel elég vacakok a másikba mégse tehetem őket, ugyanakkor muszáj vagyok megemlékezni, Gróf Széchenyiről és az ő tiszteletére magyaros motívumokba öltöztetett GySEV Taurusról ha már pont a Keleti csarnokában ácsorgott mikor mi a harmadik vágány felé kutyagoltunk a Szolnok felé tartó zónázó vonatunkhoz, ami vagy 30 perc alatt repített el minket Sülysápig, csak Kő-Felsőn :o) és Rákoson megállva.
Séta közben a dombtetőről (egy két szántóföld között húzódó kis földútról) lőttem egy két képet le a település felé. Ezen éppen Szőlőstelep vasútállomást sikerült beazonosítanom, persze már itthon. Az a sárga elnyúló épület a bokrok mögött, ha így egyszerűbb :) A linkelt vasútállomások.hu-n kommentelő szerint a megálló a mostani menetrendtől kezdve Szőlősnyaraló névre hallgat, mely egyébként egy régebben már megszűnt megállóhely neve.
Ezen a képen középtájt a tápiószecsői Szent Miklós templom uralja a terepet.
A két kuty.. Pajti a kis fehér vacak, igazi kispesti panel kutya és egyben talált kutya. Havannai pincsnek gondoljuk, aztán vagy nem :) (2012: amely elképzelés később Coton de tulearra változott, ő később egyébként új gazdihoz került) A fekete nagy, aki igazából jóval fiatalabb, Zazie. Illetve hivatalosan Gloire du DragonNoir, CH Turbo de la Negresse és Alpage des Assiers csemetéje, mellesleg pedig egy beauceron (ehh.. nekem jó lesz boszeronnak is). Ő tavaly augusztus másodikán született, szóval csak pár nappal idősebb a mi két makkánknál :) ..akik jóval kisebbek, kevésbé nyálasak és nem ijed meg az ember ha elkezdenek az irányába szaladni :P
Csigák itt és ott.
Ha már természet, hangyakarika :)
A fasor mögött van igazából a település java, ezt már a vasútállomáson.. illetve a vonatból néztük, az az adótorony(?) aminél voltunk elég jól látható onnan. A zárókép pedig a második, kis földutacska, oszt ennyi.. :)

Menetrend

Holnap Sülysáp, aztán Miskolc(?), majd Krakkó és Agárd zárásként. Az elkövetkezendő 10 napom szabad, semmiféle munka.. s ha keresnének se érek rá, mint látszik is a felsorolásból :)
Pusztán, hogy egy kis színt hozzak, egy március végi kép a CET-ről, amit a Közraktárakból művelnek, hogy szépen fejezzem ki magam. Március végén bizony olyan szép idő volt, hogy én a csak szép időben tekerő is előkaptam a már rég porosodó bringát és tekertem pár kört. Az idő igazából azóta se volt velem. Persze ha nem tekerek akkor se a dugóban állók közé tartozom, lévén mindenhova valami kötöttpályással megyek. Rég voltam viszont Critical Massen, és most is kimarad, mert pont egy hét múlva szombaton lesz és csak este 11 körül érkezünk vissza. Pedig jó dolog az, bár nem ismerem az idei útvonalat...

A vulkán ellenünk..

Mint már párszor említettem, szerdán megyünk Krakkóba, minekelőtt vasárnap temetik ott az egy hete (se) lezuhant Kaczyński lengyel elnököt. Namost.. időközben Izlandon ontja magából egy vulkán a füstöt (hamut) minek következményeként Angliával kezdve sorban zárnak be az Európai repterek tegnap óta, teljesen összeomlott a légi közlekedés tengeren innen s lassan túl is.
Közben Krakkóba készül Obama, Merkel, Putyin stb.. persze repülővel, úgyhogy lehet, hogy nem lesz a mostani hétvégén megtartva a waweli temetés, mi pedig bármennyire is szeretném nem maradunk ki a tüntetős, gyászoló Krakkóból. Persze honnan tudhattam volna ezt két hónapja..

Lech Kaczinzsky

Mostanra bizonyára mindenki hallott a szombati eseményekről. A lengyel elnök Lech Kaczinsky gépe lezuhant. Vele együtt 96 halottja van a katasztrófának, javarészt politikai és katonai vezetők, közéleti személyiségek, de papok egykori Katyni áldozatok hozzátartozói is voltak a gépen ami Oroszországban, Szmolenszk repteréhez érkezvén roncsolódott szét..
Egy hetes nemzeti gyászt tartanak most Lengyelországban (amit évek óta mindig lenygelnek gépelek elsőre..). Kaczinskyt most szombaton temetik, mi szerdán érkezünk Krakkóba. Már nem egyszer említettem, hogy mennyire várom már, hogy Krakkóba menjünk, vagy két hónapja részint ez tart életben.. most azonban egy gyászoló ország második legnagyobb városa, egykori királyi városa, fővárosa az uticél. Másfél héttel az egész országot sokkoló események után.. Nem tudom mit várok, mire lehet számítani, miben fog megnyilvánulni mindez az egyébként mindig pezsgő, vidám főtéren.. vagy csak a várost járva egy villamossal, de úgy számítok, hogy látható hatása lesz..
Mécsest viszünk, ezt már kitaláltam.. valahogy úgy képzelem, hogy mondjuk a Wawel székesegyházban kint lesz még az elnök képe, körülötte megannyi kis pislákoló lánggal, mint a híradások képeiből gondolom.. habár nálunk a választások agyament hírei már csak egy-egy kis említésnyi helyet hagynak a lengyel eseményeknek a www.gazeta.pl most is az elnök koporsóját vállukon vivő katonák képével nyit, tovább lépve pedig ikertestvére borul térdre a repülőtér aszfaltján a koporsó előtt.Emékezésként álljon itt a wikipedia egy oldala, 96 névvel:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_casualties_of_the_2010_Polish_Air_Force_Tu-154_crash

Haladva a korral

Macsk

..szóval vannak macskáink. Kettő is, itt meg vannak róluk képek.. az ilyesmivel nem én foglalatoskodom. Mivel egy jó ideje nem kaptak féregtelenítőt (hiába házi makkok, néha azért nem árt) a Martos Flóra utcában lévő állatpatikában vettünk nekik. Komoly 600 forintunk bánta a dolgot. Martos Flórát Bolgárkertésznek hívják egyébként, de hiába sétáltunk már csomószor arra, csak most vettem észre a régi neves házszámokat az egyébként meglehetősen szoc Kerepesi-Bolgárkertész részen fekvő lakótelepen. Martos egyébként vegyész volt és mint most számomra kiderült, természetesen köze volt az illegális kommunistákhoz is, szóval nem véletlenül 'kapott utcát' egy olyan helyen ahol minden lépcsőház bejárata felett egy-egy igazi kommunista szájízzel idealizált domborművet lehet megcsodálni. (Alant Martos bélyegen)Ez a környék egyébként megérne magában is egy bejegyzést, mint ahogy a krakkói Nowa Huta városrész is ami moszkvai pénzeléssel, gyakorlatilag a vasműről kapta elnevezését és amit három hét múlva végre nem csak villamosból fogok(gunk) megcsodálni.
Szóval a makkák kaptak féregtelenítőt, valahogy beléjük imádkoztuk. Az enyim, a Maci aki egyébként Darnelnek indult (A Nevem Earl sorozat "Rákos" ("Crabman") fekája után) mikor még fiú macsokról volt szó. Néha Natasa is, egyébként remek olimpikonunk után. "Höhö hús.. höhö csoki." akiről kb ennyi maradt meg bennem a főzős műsorok után. Nem bántásként, de kicsit gyermeteg világban él. Gondolom az élsport nyújtotta burok hatása. Nos.. Macika is kicsit Natasa néha :) Szóval a macskám elkezdett fura lenni, a szokásos rosszaságon túlmutatva. Már arra gondoltunk, hogy talán szorulása van (mindez esti kaki időben), de mivel a féregtelenítőnek semmi ilyen hatása... nagyjából egyszerre világosodtunk meg. Tüzel a mi kis ártatlan, 7 és fél hónapos makkapinánk (?!). Ennek eredményeként prüntyög egyfolytában, lemegy "tacskóba", remegve tolja a seggit az égnek félrecsapott farokkal. Mindezt őrületbe átment tekintettel. (Tessék.. hallja, hogy róla írok.. bár most egy picit lenyugodott de felugrott az asztalra, alig tudok gépelni tőle).
Ez a kis dög nem is rég még a tenyeremben elfért, most meg meg akarja dugatni magát velem. Vagy ha nem is, de pont úgy pucsít, dörgölődzik..
Mindez azért érdekes mert két nagyon hamar megdöglött aranyhalon kívül más állatom nem volt még előttük és rendkívül jót mulattam tegnap este a felismerésen. De azért már kezd zavaró lenni a dolog :o)
Szóval zajlik az élet. Egyébként boldog nyuszit mindenkinek, bár lévén nem vagyok vallásos épp' azon töprengtem ma (korán keltem, mentségemre), hogy én inkább azt a mesét ünnepelném amikor Micimackó beszorult Nyuszihoz. Ott is van nyúl, hasonló körítést lehetne oda is kitalálni. Sokkal vidámabb mint az önkorbácsolók és a kis időre magukat keresztre feszítő őrültek.

Piatek

Ma a kellemes semmi napja van. Egy este alvás igazából még nem volt elég, majd holnapra talán tényleg megleszek. A mai program nem túl bonyolult. Utasításba kaptam, hogy menjek Pennybe (ez megtörtént) oszt ennyi.Átugrottam a túloldalra a Zrínyihez (tudjuk.. DHL vs. rektor) pénzt kivenni, visszafelé pedig dupla Muki fogadott a Hős megállóban. Ennek örömére itt egy mobilos kép (megjegyzem, csak egy szutyok 2 megapixeles butaság van benne, de úgyse azzal fogok fotózni menni..). Küzdöttem vele egy kicsit mire egyáltalán ilyen színeket sikerült kiszedni belőle.
Közben elindítottam Andrew Lloyd Webber új agymenését, a Fantom folytatását (Love Never Dies). Kíváncsi vagyok mit hozott ki a mester. Mellesleg pedig itt mászkál a macska a billentyeknél és tolja ide a pofáját.. nem könnyű az élet. Most egy csomag Orbittal jáccik itt mellettem. Nem egy túl bonyolult dolog ez a macska.
...szünetjel...
A második szabadedzést néztem neten.. nos, az új kiscsapatok ha ilyenek lesznek akkor semmi értelme ennek az egésznek. A kis Senna rokon jó 11 másodperccel lemaradva egy olyan csapat autójában aminek indulása a hét elején még igencsak kérdésnek tűnt.. hátt..

Czwartek

.. reggel a metrón bambultam ki a fejemből. Többre tényleg nem voltam képes. Most először elolvastam a Class fm (Danubius rádió) egyébként iszonytatóan rossz kampányának egy nemes darabját mely nem csak gagyi class-fejű emberkék vannak.. nem.. épp csak szöveg.
Ugye milyen Class.. kezdi és elmond pár már-már filmbeillő giccsparádét. Köztük a "hóvirágot kapni valakitől". Ez tényleg kint van már ilyen régóta a metróban és senki nem emelt ellene szót. Kukucs.. védett növény, minden évben ilyenkor (illetőleg mikor nyílik.. mikor?) előkerül, hogy nem szabad, csúnyadolog, védett. Közben pedig a metrón utazva ezt olvassa az ember. Komolyra: "A természetvédelmi törvény 2001-es módosítása óta a hóvirágot kiemelt védelem illeti meg, vagyis tartása, gyűjtése, adás-vétele, cseréje büntethető. Mivel egy szál hóvirág esetében a büntetés akár 10 ezer forint is lehet" (innen, a gugli dobta)
Azt hiszem csak gratulálni lehet..

Szóval metrózás közben kaptam ihletet. Holnap tehát nem tudom miről fogok írni, ugyanis nem fogok metrózni és amúgy is ihlettelen vagyok. Vagy csak fáradt.

Szerda

.. a reggeli kelés nem az én műfajom, főképp, hogy rendkívüli módon elszoktam tőle. Fáradt vagyok már elég rendesen.
A tegnapi nokiadoboz-hoz kapcsolódván ajánlanám az index témába vágó oktatóvideóját:



Most Ezeröcsit nézek, indavideón. Rádióműsort nézek, ó.. ez is 2.0 web vagymi? Csütörtök délután, péntek, szombat, vasárnap, hétfőn jöhet a pihenés végre. Hétvégén már jön az első F1 futam. Újakkal és visszatérő Schumival. Átrendeződő csapat összetételekkel.. nem lesz az rossz dolog.

Mára csak ennyi futja az erőmből, gondolatok nem. Egyébként most tényleg, végre megnéztem a twittert. Sokat még nem jártam arra, de amint látom a átlag felhasználó abból áll, hogy néha felböfög bár szót, egy linket esetleg oszt' a haverok nyomnak rá valami kommentet. Mint egy blog kicsiben (majdnem úgy keztem, hogy "Végülis mint egy blog".. de eszembe középiskolai magyar óráimnak tisztelegvén, a "végülis" szó tiltólistás lett. Ha ennek ellenére is használom akkor épp' nem vagyok tisztelgős tudatállapotban. Lényeg a... hogy nem értem a twittert.

Kedd

Az úti zsebkönyv jó (nem egy nagy hűha, mondjuk ennyi pénzért nem is várom el..), iga több esetben is csak az eddigi elképzeléseimben erősít meg. Ez mondjuk szintén nem rossz.
Váltsunk.. BKV. Volt sztrájk, tudjuk. Én nem, most már ezt is. Ki lett harcolva 6000 kajajegy, melegétkezési utalvány, tudjuk. Azóta se kapjuk ám, ezt kevésbé ismert. Elvileg (csivitelik a madárkák..) még csak 'tendereztetik' a cuccot, jó ha nyáron kapunk végre valamit, remélhetőleg visszamenőleg (jan, feb..). Az persze más kérdés, hogy az eddigi 6000 ft. CBA utalvány se volt egy nagy szám. Mi elmentünk a kispesti nagy CBA-ba, egykori kocsiszín a Villanytelep megállónál, oszt ott várároltuk le általában. Ott egész jó a kínálat. 6-12 ezer forintból egy egész komoly bevásárlást nyélbe lehet ütni két fő részére. Alap kaják, rizs, tészta,majonéz, kecsöp, ezmegaz alapanyag főzéshez.. plusz pár napra felvágott és hasonlók. Namost, mint ismeretes a hideg utalvány basszorkányos (kopirájt Ted bácsi) nagy adót kapott. A melegutalványra meg befenyítettek, hogy tényleg csak olyasmire váltható.. kíváncsi vagyok mit lehet majd kezdeni. Mer' egy grillpipi oké, neadjisten egyszer eszünk ketten a mekibe', oké (?) a további felhasználási lehetőségeket még nem sikerült feltérképezni. Mellesleg ez a két alternatíva a 6000 pénz felét már el is nyelte. Azért egy CBA-s bevásárlásból több kajányi alapanyag megvolt..
Szóval ez (is) foglalkoztatja az átlag BKV munkavállalót. Miközben sokak azt hiszik, hogy hűde nagy a jólét, bezzek a köcsög bkv-s kap ezt-azt.. egyelőre lófüttyöt kb. csak a lenézést és a főnökség napról napra előbukkanó százmilliós lenyúlásainak levét. Juteszembe, ez a szimpi túrázós faszi (mint az okosan feléptített önpromó mutatta), valami Hagyó.. most a minap éppen a Nokia dobozos pénzvisszacsurgatós bulival került elő ("Azóta tudom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget" - mondta Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója" index.hu).
Van egy új blog: http://nokiadoboz.blog.hu/ egyszer érdemes megnézni, méh vicces is. Nagyon azért nem, de jól elkapta az aktuál hangulatot. Nos, oda azért nemküldöm be, de stílszerűen csatlakozom:Tekintsünk el a nem túl divatos plédtől, meg attól, hogy a fényképezővel nem a dobozra hanem az imént említett plédre sikerült bemérnem. Vajon egy ilyen lyukasztó "élete" során mekkora értékben lyuggat jegyet? Gondolom csökkenő dologról van szó.. de pusztán csak fáradt gondolatmenet. Sajna az ilyen Hagyó féle brékalapok által lenyúlt nem kevés pénzhez asszem inkább csuklós Ikarus kéne..

Mint sejthető ezt most nem a Nokián pötyögtem, bele is őszültem volna azt hiszem, még a normál billentyeken (qwertz) is sok időmet vitte.

Hétfő

Juventus szól, aki nem a Neo-hoz ment a Sláger rádiótól az náluk kötött ki. A zenei kínálat is..
Hamarost megyek a Rákóczi úti Bookline-ba. Nem nagy talány, könyvet veszek át. Az inkább, hogy egy krakkós útikönyvről van szó.. áprilisban ugyanis oda készülünk. Buszjegy van már, a szállás kérdés folyamatban, a többi meg kevésbé fontos.
Helyismeretem már éppen akad, igaz.. programot facsarni magamól már nehezebb. Most mégse lehet csak villamosozni, no. Úgyhogy nem árt egy útikönyv mert a neten bizony vadászni kell a Wawel, főtér, zsidónegyed bűvkörön túli esetleges lehetőségeket. Bár repülős múzeumot pl leltem már.. cirka félúton kedvenc lakótelepem felé.
Villamosos hely is van ám, a helyi Akácfa ucc ában, az ő központjuk mellett. Naná, azt is tudom hol van :)
Valahogy csak megleszünk azon majd´ négy nap alatt.
A busz egyébbként Orangeways lesz, a Fraditól indul, a 3-4-es ülést bitoroljuk, jó kilátással a szélvédőn ki.. majd meglátjuk mit tud ez a cégecske, de nem tartok tőle.

Ez volt a mai tweet, kicsit nagyobb terjedelemben.

Közeg 2.0

Mobil lettem... Míg korábban a béta verziómat emlegettem, mára már engem is elért a web 2.0. Villamoson tartok haza, hull a hó(!) és küzdöm a qwerty billentyek ekezetes karaktereiért. Lassan sejtem miért is sikeres a twitter.. ilyen kis rövid vackokra pont jó, naná.. nem is komoly nagy értekezésekre.
2.0-ás feltünési magamutogatizmus. Önkifejezési zsákucca.

Stephen Fry - A viziló

... tudom, rég írtam bármit is. Tudom.. a másik blog is csak agonizál, de most lehet örülni itt végre történik valami.
Egyéb ötlettől mentesen, valamint mivel majd' egy hónappal ezelőtti születésnapomra kaptam.. Fry novemberben magyarul is megjelent könyve: A viziló.
A bit of Fry and Laurie.. ha mond valakinek valamit ez így. Fry a szerző, akir körül forgunk.. Laurie pedig ismertebben Dr. Huose a bunkó doki. Eredendően mindketten angolok és az iménti címmel futó műsorral elég rendesen beírták magukat az angol humor történetébe.

Csak egy rövid szösszenet a sok közül... szóval miután megismertük szerzőnk életének egy kis szegletét jöhet a könyv.
Kult Könyvek kiadó, 2009.. ferdítette Pék Zoltán.. írta Fry, 1994-ben (picit lassan jutott el hozzánk, de talán ezen könyv (remélem) sikere után mondjuk jövő karácsonyra kapunk folytatást.
VIGYÁZAT SPOLIER VESZÉLY! (illetve csak az)
Mit sem ér egy regény főszereplő nélkül. Esetünkben ő Ted Wallace (született: Edward Lennox Wallace) aki hatvanas éveiben jár és egy piás megfáradt egykori költő, újságíró, színikritikus.. ezen utóbbi állásából frissen lett kirúgva. Családi élete szinte zéró. Keresztlánya Jane (aki mellesleg leukémiás, haldoklik és az első orvosi vélemények szerint már távoznia is kellett volna) egy rakat pénzt ajánl fel, hogy Ted bácsi Lord Logan (egykoron nagy barátja, mint megtudjuk még az iskolában kezdődött, majd a seregben folytatódott..) birtokán töltsön el egy kis időt és közben minden tapasztalatát szorgosan írja meg neki.
Kis kitekintés, már a könyv második feléből...
"Albert és Michael Bienenstock cukorrépát termesztett Magyarország ama részén, melyet aztán 1919-ben Csehszlovákiához csatoltak. A térképészeti zsarnokság eme aktusa..." ..stb. Albert fia is Michael a Bienenstock előtti nevükön Golan. Már a háború után, mikor is a fiatal demokrácia, Csehszlovákia lakosai lettek egy angol küldöttség keresi meg őket, hogy a szigetországban honosítság meg a cukorrépa termesztés technológiáját. Golanből Logan lesz.. a kis Michaelből Lord minekután üzleti érzéke (mondhatni persze, hisz zsidók) ölég magasra repítette. Apja Albert a Hitleri németország áldozata lett, bár a család egy ágát Bécsből még sikerül kimenekítenie.
Nem túl váratlan párhuzam: Fry anyai nagyapja.. Martin Neumann 1927-ben lépett meg az akkor már Csehszlovákiai Nagysurányból és bizony halt meg rokona Auschwitzban. Ezek tudatában nem meglepő a magyar szál és az Angliába került zsidő család útkeresésének elég hitelesen tolmácsolt története az első világégéstől napjainkig.
Lényeg a lényeg.. Ted bácsi meglehetősen szókimondó, cinikus.. csöppet sem pironkodó stílusában megismerjük a Norfolki birtokkal.. pár rokonnal és legfőképp a kis Davey Logannal. 15 éves, magát kereső kiskamasz.. a család pedig aggódik érte. A bölcs Ted bácsi pedig magát átlépve próbál társasága lenni Davidnek..
A végkifejlet miszerint David kölünleges gyógyítói képességekkel rendelkezik (mint állítólag már Albert nagyapó is akihez egy Benkő nevű fazon gyógyulása köthető) Ted számára csak lassan derül ki, miközben rajta kívül mindenki amiatt tartózkodik a Logan birtokon.
A kissrác reményt adott a birtokon potyázóknak, közben pedig teljesen bezsongott a körülötte csapott (még ha valamelyest titkolt, bár..) hírveréstől.
A másik tesó, Simon meg nagy ívben le van.. mondjuk tesz is róla. Ő a család kis díszpéldánya akit a vadászat, az autók és a mezőgazdasági vásár vonz.
Olvasásra ajánlom, elég gyorsan magával vitt a könyv, pedig nem egy Bond féle feszültségekkel teli történet. Mégis jól felépítetten kapjuk a pofánkba a szálakat, több nézőpontból. Sok bölcs gondolat a költészertől, életől.. nagy adag angolsággal. Nőkkel, lovakkal, melegekkel.. minden akad. Lehet rajta rökönyödni megfele, ha akar az ember.. de ne akarjon :)
Hivatalos oldal: Kult Könyvek: A viziló