Vésztő

városában jártam a mai napon.
(előtte kis pontosítás előző bejegyzésemhez: ugyanis olyat írtam, hogy ezen kékség alatti linken (lehet megnézni a Bazsó féle F1 cikket) node blogom kinézetét nem tartottam szem előtt.. a link ugyanis zölden jelenik meg.. :) mindegy..)
Vésztőre azt mondani, hogy város szerintem jelentős túlzásnak hangzik, én valahogy mindig csak egy nagy falunak látom nem sok igazán városi elemmel. Hozzá tartozik, hogy csak 2001-ben kapta meg a városi rangot. Gondoltam teszek egy térképet mert gyanús, hogy nem mindenkinek olyan evidens, hogy hol is található, nekem is "csak" azért mivel apai ágon található ott rokonságom. Mióta nagymamám nincs köztünk nem jártam Vésztőn, tehát talán 2002 nyarán voltam ott utoljára. Az elmúlt időben, abban az 5 évben azonban igencsak megváltoztam, mondhatni felnőtt szerű valami lett belőlem, na.. ez így túlzás.. szóval már szavazhatok, meg ilyesmi..
Most egy temetés volt az indoka annak, hogy Vésztőre kerültem, én azonban nem a temetés miatt mentem el, hanem egyszerűen azért, mert nagyon rég voltam ott utoljára. Furcsa is volt eléggé ismét ott lenni. Nem is tudom, de mintha Vésztőn egyébként megállt volna az idő az elmúlt pár évben, annyira ugyanaz a hangulat járja át a települést.
Összesen vagy 450 kilómétert autókáztunk és vonattal is hasonló távolság jött volna ki, azonban most nem vonatoztam.. vagyis a vasútállomást és környékét körbejártam. Igen, nagyon sokat számít hogyha nem bunkó vasútbiztonságiak ugatják le az ember fejét hanem emberien viszonyulnak a fotós kedvű utazóhoz. Szerencsére kellemes emlékként emlékezhetek vissza ezen állomásra, Bz motorkocsikkal, kiállított (habár nem túl jó bőrben lévő) ABymot motorkocsival és a manapság már egyre ritkább M32-es mozdonnyal. Azt hiszem ezügyben bővebben másik blogom lesz a mérvadó :)Tessék, kép éppenséggel ide is fér :) egy kis kukoricás, bálás hangulat.Szinte látom amint '67-ben Neményi Béla áll a sorompónál és énekli, hogy:
"Drága bakter úr
a sorompót mér' nem nyitja fel?
Engedjen át,
hisz a vonat nincs még oly közel.
Vár egy leány a sorompó másik oldalán.
Nem várhat ő
egy hétig reám" Rám nem kell várni egy hétig, hamarosan újra jövök.