Santana

Mint megannyi ember én is a háromszázezres tömeg részese voltam. Süllyedő blogomat csak azért veszem elő, mert épp elég fikázó véleményt olvastam a koncertről és el akarom mondani, hogy nekem tetszett..
Egy ilyen kapcsolat koncertnek egy trükkje biztosan van, időben kell érkezni. Sokan a dolgot itt bukják el és részint ez vezet ahhoz, hogy rossz szájízzel távoznak. Bizony nem árt ha az ember már vagy másfél órával az előzenekar meghirdetett kezdése előtt már helyezkedik a tömegben. Így lehet olyan helye ahonnan végig a koncertet bámulva, a zenészeket ténylegesen látva élvezheti a koncertet. Az előzenekar Back II Black munkássága egyáltalán nem tartozik kedvenceim közé azt azonban meg kell hagyni, hogy élőzenét játszottak legalább és a két énekes kivételével azért egész hallgathatóak is. Külön örültem, hogy Fekete-Kovács Kornél is játszott az együttessel, lévén azon réteg egyike vagyok aki Emil.Rulez! koncertekre látogat néha, persze ennek feltétele, hogy legyen erz koncert, nem úgy mint idén nyáron. Trombitásukat legalább viszontláttam az előzenekarban.
A várakozás hosszú perceit a TV2-s Kovács Áron (Popdaráló.. egyébként valaki is nézi ezt a műsort?) és a jópár éves rádiós múlttal rendelkező Rákóczi Ferenc próbálta kicsit felpezsdíteni, kötelezően szájukba rágott reklámszövegekkel, kicsit erőltetetten, de a semminél azért jobb volt így. Eközben is érkeztek még az emberek szépszámmal, persze ők lettek azok akik már csak a mellékutcákban és a Műcsarnok környékén találtak helyet ahonnan nemhogy a színpadot (rajta a zenészekkel) de még csak a kivetítőket se nagyon láthatták.
Santana márpedig jó volt. Nem tartozom a fanatikus rajongói közé azonban jópár évig magam is közelebbi kapcsolatban voltam a gitárral, valamint egyik gyengém az élőzene, való emberekkel, hangszerekkel.. hangokkal melyek a másik emberek hanszereinek hangjaival összefonódva járják át a teret.
A hangosítás teljesen rendben volt, a színpadtechnika nem volt túlbonyolítva. Zenészek, fények, néha füst. Nem öltöztek át nyolc-tíz alkalommal mint a divatos popdívák nem volt mögöttük tucatnyi emberből álló tánckar. Csak egy tucatnyi ember volt a színpadon, illetve 11. Egy a kongáknál, kettő a dobszerkónál egy fekete nagypapa a szintetizátoroknál, két fúvós egy basszusgitáros egy szólógitáros. Új mondatban Andy Vargas és Tony Lindsay az énekesek, valamint persze Santana.
A koncertről sokat nem is lehet elmondani, elkezdték és áradt a latin zene és a közönség is felpezsdült. Talán az ember hosszabb koncertre számított a mendemondáknak bedőlve, de másfél óra és egy negyedórás ráadás így is megvolt. Ha ennél hosszabb lett volna a hosszú várakozás és a végigmozgott koncert fáradalmai miatt talán már nem is bírtuk volna.
Ami kicsit bosszantó volt az azok az emberek akik a koncert közben utottan elkeztek a színpad előtti közdőtér szellősebb részén járkálni, de nyilván hozzá kell venni azt, hogy mivel ez egy ingyenes koncert sokat eljöttek pusztán azért mert már hallották Santana nevét, az is eljutott az agyukig, hogy ő valami híres ember és a rádióban egy-két számát is hallották már. Aztán csak magát a zenét nem tudták értékelni.
Habár a kordonok közé tereltség és, hogy csak a Műcsarnok felől lehetett mindezt megközelíteni és elhagyni levon az élvezetekből, de jó buli volt.
Így a végére még azt is megemlítem, hogy a mi Kapcsolat koncertünk Santana jún 16 és július 20(!!) között zajló európai 'Live Your Light Tour' nevű 23(!!) koncertes turnéjának 8. állomása volt. (jún 16. New York, jún. 20 Birmingham, jún. 21 Manchester, jún. 22 London, jún. 24 Párizs, jún. 26 Pozsony, jún 27 Varsó, jún. 28. Budapest) Ami szeptember-októberben egy amerikai-kanadai szintén 23 koncertes turnéval egészül még ki. Santana júliusban lesz 61, nem rossz teljesítmény :)